Vasárnap a kiskunhalasi alsóvárosi plébániatemplomban imával emlékeztek meg azokra a délvidéki áldozatokra, akik a jugoszláv haderő etnikai tisztogatása nyomán vesztették életüket – írja a baon.hu.
Vasárnap a kiskunhalasi alsóvárosi plébániatemplomban imával emlékeztek meg azokra a délvidéki áldozatokra, akik a jugoszláv haderő etnikai tisztogatása nyomán vesztették életüket – írja a baon.hu.
A kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület segítő szervezése mellett a Keskenyúton Alapítvány felhívásához Kiskunhalas is csatlakozott, az 1944/45-ben meggyilkolt délvidéki áldozatok emlékére felajánlott szentmisék kapcsán. Hozdik Zsolt plébános – aki a misét celebrálta – külön felhívta a figyelmet az egyházi áldozatokra.
– Az embertelen kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok nem kímélték a magyarokat, a németeket, de még a szerb-horvátokat sem. Válogatott kínzások mellett öldököltek az erre parancsot kapott alakulatok
– mondta Végső István egyesületi elnök, történész.
A jugoszláv katonák célpontjaik voltak a keresztény egyházak is, különösen a papok és az apácák. 1944-1945-ben a Délvidéken az aktívkorú férfiak mellett az idősek, a nők és a gyermekek bántalmazása is jellemző volt. Akit meg akartak hurcolni, de még nem öltek meg, azokat lágerbe zárták.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Akikért nem szólt a harang
2020. november 29-én, vasárnap az alábbi templomokban és időpontban mise felajánlás keretében emlékezünk meg az 1944–45-ös délvidéki áldozatokról.
76 éve történt
1944 őszén Magyarország déli területein az előrenyomuló Vörös Hadsereg nyomában hatalomra kerülő jugoszláv partizánok véres öldöklést hajtottak végre az ottmaradt magyar és a német lakosság ellen. A válogatás nélkül összeterelt férfiakat, nőket, gyermekeket napokig kínozták, majd az áldozataikkal előre megásatott tömegsírokba lőtték őket. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal és az apácákkal. 1945 januárjától a megmaradt német és magyar lakosságot lágerekbe hajtották. A legyilkolt vagy táborba hajtott civileket ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották, és háborús bűnössé nyilvánították őket.
A rendszerváltozásig beszélni sem lehetett ezekről a rémtettekről. Az 1944–45-ös délvidéki népirtás máig tabu téma, de hála a helytörténeti kutatóknak, levéltárosoknak és fiatal történészeknek, ma már levéltári adatokkal alátámaszthatóan igazolható, hogy több tízezer ártatlan civilt öltek tömegsírba és zártak különböző táborokba a kommunista ideológia és a terület etnikai sokszínűségének felszámolása jegyében.
Országos megemlékezést először 2002-ben a Keskenyúton Polgári kör szervezett a budapesti Szent István-bazilikában, majd 2011-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából és 2011. november 25-én az Országház felházi termében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.