Kiskunhalason is megemlékeztek a délvidéki vérengzések áldozatairól

Vasárnap a kiskunhalasi alsóvárosi plébániatemplomban imával emlékeztek meg azokra a délvidéki áldozatokra, akik a jugoszláv haderő etnikai tisztogatása nyomán vesztették életüket – írja a baon.hu.

A délvidéki mészárlás áldozataira emlékeztek
Fotó: Pásztortűz Kulturális és Hagyományápoló Egyesület / BAON.HU

A kiskunhalasi Pásztortűz Egyesület segítő szervezése mellett a Keskenyúton Alapítvány felhívásához Kiskunhalas is csatlakozott, az 1944/45-ben meggyilkolt délvidéki áldozatok emlékére felajánlott szentmisék kapcsán. Hozdik Zsolt plébános – aki a misét celebrálta – külön felhívta a figyelmet az egyházi áldozatokra.

– Az embertelen kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok nem kímélték a magyarokat, a németeket, de még a szerb-horvátokat sem. Válogatott kínzások mellett öldököltek az erre parancsot kapott alakulatok

– mondta Végső István egyesületi elnök, történész.

A jugoszláv katonák célpontjaik voltak a keresztény egyházak is, különösen a papok és az apácák. 1944-1945-ben a Délvidéken az aktívkorú férfiak mellett az idősek, a nők és a gyermekek bántalmazása is jellemző volt. Akit meg akartak hurcolni, de még nem öltek meg, azokat lágerbe zárták.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Akikért nem szólt a harang

2020. november 29-én, vasárnap az alábbi templomokban és időpontban mise felajánlás keretében emlékezünk meg az 1944–45-ös délvidéki áldozatokról.

76 éve történt

1944 őszén Magyarország déli területein az előrenyomuló Vörös Hadsereg nyomában hatalomra kerülő jugoszláv partizánok véres öldöklést hajtottak végre az ottmaradt magyar és a német lakosság ellen. A válogatás nélkül összeterelt férfiakat, nőket, gyermekeket napokig kínozták, majd az áldozataikkal előre megásatott tömegsírokba lőtték őket. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal és az apácákkal. 1945 januárjától a megmaradt német és magyar lakosságot lágerekbe hajtották. A legyilkolt vagy táborba hajtott civileket ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották, és háborús bűnössé nyilvánították őket.

A rendszerváltozásig beszélni sem lehetett ezekről a rémtettekről. Az 1944–45-ös délvidéki népirtás máig tabu téma, de hála a helytörténeti kutatóknak, levéltárosoknak és fiatal történészeknek, ma már levéltári adatokkal alátámaszthatóan igazolható, hogy több tízezer ártatlan civilt öltek tömegsírba és zártak különböző táborokba a kommunista ideológia és a terület etnikai sokszínűségének felszámolása jegyében.

Országos megemlékezést először 2002-ben a Keskenyúton Polgári kör szervezett a budapesti Szent István-bazilikában, majd 2011-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából és 2011. november 25-én az Országház felházi termében.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.