Összefogásnak köszönhetően újult meg a Szent Rókus-templom

Széles összefogással kívül-belül megszépült a nagycsömötei falurész temetőjében a Szent Rókus-kápolna.

null

Széles összefogással kívül-belül megszépült a nagycsömötei falurész temetőjében a Szent Rókus-kápolna. Májusban kezdődött a műemlékvédelmi oltalom alatt álló kápolna rekonstrukciója, mindenszentek napján már szentmisét tartottak. A templomhajó és sekrestye tetőfedésén kívül megújult a torony, a templomhajó és a sekrestye homlokzata. A teljes külső felújítás 32 millió forintból valósult meg – írja a vaol.hu.

A belső tér felújításáért a helyiek és a településről elszármazottak is megmozdultak.

Összefogott a közösség, mások mellett a lukácsházi iparosok önzetlen munkája nyomán újult meg a kápolna. A belső padok javítását helyi asztalos, a vékony ablaküvegek vastagabbra cserélését lukácsházi üveges, az új villamos rendszer kiépítését egy egyházközségi tag, az oltár és a szobrok javítását, szépítését szintén ottani vállalkozó végezte.

A belső járófelület tisztítása, részleges újraburkolása is egy helyi férfi keze munkáját dicséri. A helyreállítást jelentős anyagi forrásokkal támogatta az önkormányzat és szívén viselte Virág János polgármester – tudtuk meg Balaton Tihamértól, az egyházközség világi elnökétől.

A nagycsömötei falurész temetőjében magasodik a Szent Rókus-kápolna
Fotó: Cseh Gábor

A közösségi munka a belső vakolat eltávolításával és a padok szétszedésével kezdődött, s folytatódott a padlástér és a belső berendezések tisztításával. A többszöri takarításon részt vett mindenki, aki magáénak érezte az ügyet. Munkájuk által lelkiekben is gazdagodott a közösség. A Szombathelyi Egyházmegye 5 millió, Lukácsháza önkormányzata 8 millió forint támogatást adott, egy anonimitását kérő személy adománya, a gyöngyösfalui Szent Márton-plébánia saját forrásai – mintegy tízmillió forint – és több tucat ember összefogása kellett a teljes megújuláshoz.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Járványszentjeink nyomában

A régi korok emberének világképé­ben a szellemi és fizikai, a spirituális és a materiális tartalmak egységet alkottak. Még a tudósoknak sem volt kérdés, hogy az ismereteinknek határuk van, s azon túl a transzcendens, az isteni, az emberen túli tartalom található, amely létező és megismerhető, éppúgy, mint az anyagi világ. Hogy csak egy XVIII. századi példát említsek: így látta a világot – mint Szerb Antal A királyné nyaklánca című esszéregényéből is kiderül – Louis de Rohan bíboros, strasbourgi hercegérsek is, aki nemcsak a Francia Akadémia tagja volt és a párizsi Sorbonne egyetem főfelügyelője, de híve a magát Alessandro Cagliostro grófnak kiadó legendás korabeli szélhámosnak is, akitől az óegyiptomi titkos tanításokba való beavatást és az örök élet titkát remélte.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.