Összefogásnak köszönhetően újult meg a Szent Rókus-templom

Széles összefogással kívül-belül megszépült a nagycsömötei falurész temetőjében a Szent Rókus-kápolna. Májusban kezdődött a műemlékvédelmi oltalom alatt álló kápolna rekonstrukciója, mindenszentek napján már szentmisét tartottak. A templomhajó és sekrestye tetőfedésén kívül megújult a torony, a templomhajó és a sekrestye homlokzata. A teljes külső felújítás 32 millió forintból valósult meg – írja a vaol.hu.

A belső tér felújításáért a helyiek és a településről elszármazottak is megmozdultak.

Összefogott a közösség, mások mellett a lukácsházi iparosok önzetlen munkája nyomán újult meg a kápolna. A belső padok javítását helyi asztalos, a vékony ablaküvegek vastagabbra cserélését lukácsházi üveges, az új villamos rendszer kiépítését egy egyházközségi tag, az oltár és a szobrok javítását, szépítését szintén ottani vállalkozó végezte.

A belső járófelület tisztítása, részleges újraburkolása is egy helyi férfi keze munkáját dicséri. A helyreállítást jelentős anyagi forrásokkal támogatta az önkormányzat és szívén viselte Virág János polgármester – tudtuk meg Balaton Tihamértól, az egyházközség világi elnökétől.

A nagycsömötei falurész temetőjében magasodik a Szent Rókus-kápolna
Fotó: Cseh Gábor

A közösségi munka a belső vakolat eltávolításával és a padok szétszedésével kezdődött, s folytatódott a padlástér és a belső berendezések tisztításával. A többszöri takarításon részt vett mindenki, aki magáénak érezte az ügyet. Munkájuk által lelkiekben is gazdagodott a közösség. A Szombathelyi Egyházmegye 5 millió, Lukácsháza önkormányzata 8 millió forint támogatást adott, egy anonimitását kérő személy adománya, a gyöngyösfalui Szent Márton-plébánia saját forrásai – mintegy tízmillió forint – és több tucat ember összefogása kellett a teljes megújuláshoz.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Járványszentjeink nyomában

A régi korok emberének világképé­ben a szellemi és fizikai, a spirituális és a materiális tartalmak egységet alkottak. Még a tudósoknak sem volt kérdés, hogy az ismereteinknek határuk van, s azon túl a transzcendens, az isteni, az emberen túli tartalom található, amely létező és megismerhető, éppúgy, mint az anyagi világ. Hogy csak egy XVIII. századi példát említsek: így látta a világot – mint Szerb Antal A királyné nyaklánca című esszéregényéből is kiderül – Louis de Rohan bíboros, strasbourgi hercegérsek is, aki nemcsak a Francia Akadémia tagja volt és a párizsi Sorbonne egyetem főfelügyelője, de híve a magát Alessandro Cagliostro grófnak kiadó legendás korabeli szélhámosnak is, akitől az óegyiptomi titkos tanításokba való beavatást és az örök élet titkát remélte.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.