A gyermekjáték fából készült, alapja trapéz alakú, két oldalfallal és hátfallal látták el, elölről nyitott. Hátlapjához lécből készítettek „állványt”, melynek két-két rúdján, apró dróthurkokon gyurmából formált „kolbászok” lógnak. A játékbolt falait fehérre festett, csempét utánzó négyzetekkel díszítették.
– A játékot Bentzik Katalin nyugalmazott óvónő adományozta a múzeumnak, ő kapta 10-11 éves korában karácsonyra, s ez lett az egyik kedvenc játéka
– árulta el Mikó-Baráth Franciska történész-muzeológus.
– Az 1905-ben született Kató dr. Bentzik Ferenc városi tiszti ügyész legkisebb, az egész család által nagyon szeretett, kényeztetett gyermeke volt. Két idősebb bátyja, akik jogot tanultak Budapesten, édesanyjuk kérésére a miniatűr húsokat, hentesárukat marcipánból készültekre cserélték, aminek Katalin különösen örült, hiszen ezután a vendégségbe érkező pajtásait meg tudta kínálni a marcipánból készült kolbászokkal.
A szakember hozzátette: a gyermekek legfőbb időtöltése a játék, így van ez az emberiség történetének kezdete óta. A játék a tanulás legfontosabb folyamata, mely révén gyakorolni lehet a felnőttektől ellesett viselkedést, társas viszonyt, mozdulatokat, így a szórakozáson túl voltaképpen a „túlélés” záloga is.
Hazánkban a 17–18. században nem volt számottevő játékkészítés, a fazekasok állítottak elő apró edényeket, az esztergályosok csapócsigát és így tovább. Az olcsó játékok tömeges termelése háziipari eszközökkel az osztrák és bajor Alpokban, valamint Türingiában és az Érchegységben indult meg.
A 19. században a polgárosodással párhuzamosan megnőtt az igény a gyermekjátékok iránt Európában és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt, amit már csak ipari úton előállított játékokkal tudtak kielégíteni.
A középkor óta a szülők leginkább vásárokban vásárolhattak játékokat, az állandó játékkereskedések csak a 19. században jelentek meg.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója nem köntörfalazott, amikor Magyar Péterről kérdezte a 444.
A látogatók tanúi lehetnek az egykori kommunista rendszer végtelen kicsinyességének.
A rendszerváltoztatásról nem lehet úgy beszélni, hogy őt ne említsük meg – fogalmazott Schmidt Mária.
Tovább emelkednek a parkolási díjak Budapesten, közben megszűnnek a parkolóautomaták.
A baloldali és néppárti paktum a változatlanságot szolgálja, szemben az európai választók változás iránti akaratával – fogalmazott lapunknak Dömötör Csaba.
A küldetés részleteiről további információkat a küldetés végrehajtását követően tesznek közzé.
Tanácsadóját, Keith Kelloggot kérte fel a posztra.
Karácsony Gergely főpolgármesternek továbbra sincsenek helyettesei, Magyar Péter mamelukjai pedig azt sem tudják, hol vannak, ezért inkább hozzá sem szólnak a közgyűlési vitákhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság, Nagy Tímea, Kovács Kokó István, Vaskuti István és Kemény Dénes közösen az Alkotmánybírósághoz fordult.
Azok után, hogy Rosta Zoltán lett Matkovich Ilona egyik tanácsnoka, gyakran szavaz együtt a baloldali polgármesterrel a Mi Hazánk képviselője.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
