A Tokaji Aszú után az Egri Bikavér is törvényi védettséget kapott

Elfogadta az Országgyűlés Nyitrai Zsolt módosító javaslatait és ezzel a Bikavér is bekerült a bortörvénybe.

null

Nyitrai Zsolt összesen hét módosító javaslatot nyújtott be a bortörvényhez. Ezek közül a szavazást megelőző parlamenti felszólalásában egyet emelt ki, az Egri Bikavér eredetvédelmével kapcsolatosat:

– Ennek az a fő missziója, a módosító javaslat lelke, hogy a Tokaji Aszú mellett az Egri Bikavér is élvezzen törvényben biztosított védelmet. A termőhelyi elővásárlási jog lehetőségét az Eger eredetmegjelölést viselő borokra is ki tudjuk terjeszteni, és mivel az Egri Bikavér a vörösborok közül az egyetlen Hungarikum, mindenképpen fontosnak tartottam, hogy ha már új bortörvényről van szó, akkor ez annak legyen része

– fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Az Egri Bikavér törvényi védettségét a helyi borvidék szakembereivel folytatott konzultációk előzték meg. (A kép illusztráció)
Fotó: PEXELS

A módosító javaslataiban szerepelt az is, hogy – a jogi személyekhez hasonlóan – a jövőben a természetes személyek képviselőjük útján gyakorolhassák a hegyközségi tagságukból fakadó jogaikat. Az egyes hegyközségi szervezetek pedig- amennyiben kívánják – megbízhatják a borrégiós tanácsokat egyes jogaik gyakorlásával.

A borrégiós tanácsok mindennapi működését könnyíti meg az módosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy a testület konszenzusos döntéssel eltérhessen a törvényben meghatározott szavazati rendtől.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Utolsó csepp

Zajlik a szüret, gyűlik a szőlő a kádakba, hogy megkezdődjön a borkészítés bonyolult folyamata. Ám nem mindenki ragaszkodik e hagyományos borászati stádiumokhoz. Meg­keserítve a tisztességes termelők életét a csalók az italok édesítésével, adalékanyagok hozzáadásával trükköznek.­ Idén csak az első fél évben itthon ezernégyszáz hektoliter silány terméket kellett a forgalomból kivonni. Készül a szigorúbb bortörvény.

Sok magyar borász adta vissza termelői és kereskedői engedélyét a kilencvenes évek elején. Olyanok, akik betartották a törvény előírásait, amelyek szerint az nem szőlőbor, amelyet nem megengedett anyagok felhasználásával vagy módszerrel állítanak elő. Ezek a szakemberek nem csupán azért vonultak ki a borászatból ebben a sötét korszakban, mert az egykori szocialista országok árucserepiaca összeomlott – elképesztő mennyiségű ital maradt a termelők nyakán –, hanem azért is, mert a bormaffia rátette kezét az ágazatra. A bűnözők az ország minden részében nagyipari módszerekkel pancsolták az italokat, de a munkafolyamatok vezetőit is elkülönítették egymástól, hogy egy-egy hatósági razziánál véletlenül se szólja el magát a dolgozó, hogy mi folyik a vállalkozónál borkészítés címén.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.