Egy férfi csillagvizsgálót épített tószegi kertjében

– Néhány képet szerettem volna készíteni a szolnoki huszonnégy emeletes toronyház tetejéről, érdeklődtem, s a Kopernikusz körhöz irányítottak. Amikor utánajártam a csillagászati szakkörnek, elképzeltem, hogy néhány komoly tekintetű, szakállas öreg tudós mindenféle képleteket és ábrákat tanulmányoz. Így indultam neki, s meglepetésemre egy fiatalos, jó hangulatú társasággal találkoztam. Azonnal a tetőre mentünk, ámultam a nagy fehér távcsőre, aztán azon keresztül az égre. Reggelig maradtunk, felejthetetlen élmény volt, magával ragadott – emlékszik vissza a négy évvel ezelőtti kezdetre Dézsi Attila. A tószegi fiatalembert azóta nem is „ereszti” ez a különleges világ.

Másoknak is meg akarta mutatni az égi csodákat

– Egyre többször mentem, kérdeztem, tanultam a távcsövekről, az égi jelenségekről, a szakkifejezésekről. Amikor már egészen magaménak éreztem ezt a hobbit, elhatároztam, hogy nekem is lesz egy távcsövem. Mégpedig otthon, hogy megmutathassam másoknak is ezeket a csodákat. Megvettem, s közben kezdett körvonalazódni, hogy a csillagászat rengeteg ága közül melyik áll hozzám a legközelebb – meséli Attila.

Nap, Hold, bolygók, halvány mélyégobjektumok, változó-, és kettőscsillagok, üstökösök, csillagfedések. Néhány a gyönyörű égi jelenségek közül, melyeknek, ahogy az amatőr csillagász elárulja, más-más a specifikációja. Hogy ez mit is jelent?

– Más a megfigyelésük, az arra fordított idő, a használt távcsövek és a műszerek tekintetében is. Van, amit szinte csak fotografikusan lehet megfigyelni, annyira halvány és pici objektum – magyarázza.

Dézsi Attila csillagvizsgálója mellett
Fotó: Nagy Balázs/szoljon.hu

Tavaly újratervezte a speciális létesítményt

Mindezek, a laikusok számára talán bonyolultan hangzó ismeretek is bizonyítják, hogy Attila mára meglehetősen sok tapasztalatot és jártasságot szerzett ebben a tudományágban, amit szeretne továbbadni is.

– Elhatároztam, hogy járdacsillagászatot tartok Tószegen. Meghirdettem a közösségi média helyi csoportjában a programot, kipakoltam a távcsövet, és vártam az érdeklődőket. Jó érzés volt, hogy sokan eljöttek, és láttam az embereken, hogy tetszik nekik, amit látnak és amit tőlem hallanak – meséli a fiatalember, aki továbbgondolta az elképzelését.

– Megfogalmazódott bennem, hogy a ki- és bepakolással töltött időmet észlelésre is fordíthatnám. Ahhoz azonban kell egy fixen telepített oszlop a megfelelő helyen, bekapcsolni a távcsőmechanikát (ez kompenzálja a Föld forgását) és lehet is észlelni.

Nos, 2018-ban ez elkészült a kertünk végében. A szakköri „oszlopavató” buli után a megfigyelésekre koncentráltam, stagnált az észlelőhely fejlesztése, tavaly év elején azonban nekifogtam és újult erővel megterveztem a csillagdát. A Capella csillagvizsgáló nevet viseli a Capella csillag után, mely a szekeres csillagkép fő csillaga – mondja és mutatja Attila a minikomplexumot.

Annak alapja hat és fél négyzetméter, a teteje nyitható, amit a kitalálója többször is „tökéletesített” már.

Az amatőr csillagász segítségeivel természetesen a mai napig fejlesztgeti a csillagdát. Észlelést könnyítő kiegészítőket, így például tartó tálcát terveztek, melyet 3D-s nyomtatóval nyomtattak ki, elektronikai segédeszközöket gyártatott, melyek a távcső tükrét fűtik, hogy hidegben ne párásodjon, és a mai napig egyéb érdekes technikai fejlesztéseken dolgoznak.

Ezek mind-mind az észlelés hatékonyságát segítik elő.

A Nap megfigyelésére is használja a távcsövet

– Mindig van valami ötletem, amit még megcsinálnék rajta. Tervezem egy allsky kamera beüzemelését, melyet online is lehetne nézni, és meteorok detektálására használnám – mondja Attila, miközben mutatja a csillagdában található műszereket.

A csillagda fő műszere egy húsz centiméteres Schmidt Cassegrain távcső, melyet főként a Hold, de a Jupiter holdjai, bolygók és a Nap megfigyelésére is használ, utóbbit természetesen megfelelő szűrővel. És van egy speciális naptávcsöve, melyet kifejezetten a Nap észlelésére fejlesztettek ki.

Több csillagcsoportosulás viseli már a nevét

– A megfigyeléseimet vizuálisan és fotografikusan is végzem, többféle kamerám van erre a célra, illetve az észleléseimet mindig elküldöm a Magyar Csillagászati Egyesületnek egy nagy archívumba – mesél a megfigyeléseiről a tószegi fiatalember, aki nagy sikernek éli meg, hogy szerepelhetett a Csillagnézők című dokumentumfilmben, mely a magyar amatőr csillagászatot mutatja be.

– S büszkeséggel tölt el, hogy huszonhat aszterizmus (egy szabályos, érdekes formájú csillagcsoportosulás az égen) viseli a nevemet, melyeket én katalogizáltam elsőként – teszi hozzá.

A teljes, eredeti cikk a tószegi csillagászról IDE kattintva érhető el.