Alpakák népesítik be a portelki tanya udvarát

Tariné Földi Ágnes és férje birtokán nemcsak az alpakák tartását, gondozását ismerhetik meg a látogatók, hanem a fonalkészítés fortélyait is. Ám mielőtt ennek folyamatába Ágnes beavatta a szoljon.hu munkatársát, arról beszélgettünk, hogy miért adták fel kisvárosi életüket és költöztek a portelki tanya világába.

– Hat éve élünk ezen a csoda helyen – mutatott körbe a fákkal, bokrokkal körülölelt területen.

– Akkoriban a férjem találta ki, hogy Jászárokszállásról költözzünk tanyára. A gyerekek már felnőttek, önálló életet kezdtek, mi pedig ketten maradtunk a tetőteres házban.

A férjem mindennap Budapestre ingázott dolgozni. Ez hosszú távon nagyon megterhelő és stresszes, ezért szeretett volna váltani. Pedagógusként a helyi könyvtárban dolgoztam, de elgondolkoztam az ötleten. Végül is miért ne vágjunk bele? Először Jászágó környékén nézelődtünk, de ott nem találtunk ingatlant. Hosszas keresgélés után bukkantunk rá a portelki tanyavilágban található hétezer négyzetméteres portára. Eladtuk a jászárokszállási házat, megvásároltuk és felújítottuk a tanyát, ahol – miután felmondtunk a munkahelyeinken – új életet kezdtünk – beszélt a kezdeti lépésekről Tariné Földi Ágnes.

Férje mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, de csak néhány évet dolgozott a szakmájában. Nem volt kérdés, hogy állatokkal népesítik be a portát. Baromfiudvart alakítottak ki tyúkokkal, libákkal és kacsákkal. Családi gazdaságukban igazi kuriózumnak számít az alpaka, de az alpakák mellett megtalálható náluk az emu és a törpe birka is. De miért éppen alpakával kezdtek foglalkozni? – kérdeztük Ágnest.

– A tanya felújításakor különleges kincseket, többek között egy régi kártolódobot találtunk a padláson. Akkor még azt sem tudtam, hogy ez fontos eszköze a kézi fonalkészítésnek.

– Nem hiszek a véletlenekben, talán a sors üzenete volt, hogy erre a kellékre egyszer még szükségünk lesz – emlékezett vissza.

S valóban, a sors nagy rendező. A házaspár útja egyik alkalommal egy emufarmra vezetett, ahol először láttak élőben alpakát. Azonnal beleszerettek a barátságos, nyugalmat árasztó állatba. Egyre többet foglalkoztak a gondolattal, hogy jó lenne a tanyán alpakát tartani.

Ekkor már szakmai anyagokat is gyűjtöttek, sokat olvastak a tevefélék családjába tartozó állat gondozásáról, és felvették a kapcsolatot hazai tenyésztőkkel is. Az első két alpaka Belgiumból érkezett a Tari-tanyára, később az állomány szépen gyarapodott.

[gallery ids="9996761,9996758,9996755,9996752,9996749"]

– Jelenleg tizenhárom alpakát tartunk, mindegyik külön egyéniség – vezetett körbe Ágnes a karámon. – Az ott Frédi, a legöregebb csődör, s közeledik Linda is, ő februárban született. A kicsik már megszokták, hogy jönnek-mennek nálunk a látogatók, míg az öregebbek távolságtartók. A Dél-Amerikában őshonos alpakát teherhordásra használták az Andokban. Európában hobbi- és haszonállatként is tartják, a meleget és a hideget egyaránt jól tűri. Szelídek, kíváncsi természetűek, terápiás célra szintén alkalmazzák – tudtuk meg a tanya háziasszonyától, aki az elmúlt években kitanulta a kézi gyapjúfeldolgozás fortélyait is. A fonalból sálat, sapkát, zoknit köt és egyéb portékákat alkot. Így a régi, poros kártolódob újra életre kelt, a kézi fonáshoz pedig lábbal hajtott rokkát használ.

Kézzel dolgozza fel a gyapjút

Megtudtuk, hogy az alpaka gyapja nagyon értékes, finom tapintású és jó minőségű.

– Fontos, hogy nem minden testrészén egyforma minőségű a szőr, ezért nyírás után válogatjuk. Felhasználásra a hátán, a hasán és a nyakán lévő gyapjú a legalkalmasabb. Első lépésben eltávolítom a rövid, vastagabb szálakat és a szénamaradványokat. Minél vékonyabb és hosszabb a gyapjúszál, annál értékesebb. Ezután kézmeleg, enyhén samponos vízben kimosom. A vizet addig cserélem rajta, amíg az tiszta nem lesz. A gyapjút a napon szárítom meg, majd a fésülés, kártolás következik. Végül jöhet a fonás és a fonal festése. Ehhez ételfestéket használok úgy, hogy a színek összemosódjanak – avatott be a gyapjúfeldolgozás fázisaiba Tariné Földi Ágnes.

Az eredeti cikk az alpakák tanyai életéről IDE kattintva érhető el.