Ünnepélyesen avatták fel Vörösmarty szobrát Velencén

Felavatták Vörösmarty Mihály szobrát szombaton a költő egykori présházánál, a Meleg-hegyen, amely ma műemlék jellegű épület.

null

Az esemény bevezetőjeként Csengey Márton szavalta el a költő egyik legismertebb versét, A vén cigányt, majd Elek Imre szobrászművész alkotását először L. Simon László ország­gyűlési képviselő méltatta, kiemelve a művész különös tehetségét és alkotói nagyságát. „Kevesen képesek létrehozni egy ilyen művet”, mondta L. Simon László, emlékeztetve arra, hogy Elek Imre alkotói tevékenységére mennyire jellemző az alázat, hiszen a kommunista időkben elpusztult műveket is szívesen restaurál. „Köszönöm, hogy ezt a feladatot is elvállalta”, mondta a kultúrpolitikus, majd dicsérte a helyszínt, felidézve a pillanatot, amely Vörösmarty Mihályt lélekben örökre e csodálatos tájhoz kötötte.

Méltó módon avatták fel a költő szobrát
Fotó: Kricskovics Antal/Fejér Megyei Hírlap

„Köszöntsük őt, hiszen nemcsak költő volt, hanem nyelvtudós is”

A szobor avatásának szónoka Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, aki Vörösmarty Mihály életművének méltatása mellett a költő nyelvművelői tevékenységére hívta fel a figyelmet. „Köszöntsük őt, hiszen nemcsak költő volt, hanem nyelvtudós is”, mondta az MTA elnöke. Felidézte, amit szerinte csak kevesen tudnak: annak idején Vörösmarty Mihály javasolta az első magyar helyesírási szabályzat – ahogyan akkor mondták, „szóigazgatás” – kiadását. És némi lazaságot kölcsönözve az eseménynek, azt is megemlítette, hogy a „fröccs” szavunk is tőle származik. Freund Tamás azt a képet láttatta szavaival hallgatósága előtt, amint Vörösmarty Mihály présházából kilépve e csodás tájban gyönyörködik.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.