Hazánkban nincs még ilyen jelentős kosbor-lelőhely, mint Zsombó mellett

Zsombó külterületén állunk egy mező szélén, ami pont úgy néz ki, mint az összes többi a nagy magyar Alföldön. Vagyis mégsem. Itt összesen több milliárd forint eszmei értékben találtak védett növényeket. Egyszerre, ekkora tömegben és fajgazdagságban az országban valószínűleg nincs még ilyen jelentős kosbor-­lelőhely – olvasható a Délmagyar hírportál cikkében.

– Itt nincs semmi, és ez így jó. Hallgassátok: pacsirtaszó és tücsökciripelés. Ha csak ennyi lenne, már az is érték. Hol találsz egy nagyváros kö­­zelében egy ilyen helyet? Utána jönnek a specialitások, a növényvilág. Amit most lá­tunk, az a kék színű lenmező, ez a délután elveszíti a szirmait, kevésbé lesz látványos – mutatja Kármán Balázs, a Magyar Természetfotósok Szövetségének tagja.

A természetvédők azt szeretnék elérni, hogy nyilvánítsák védetté a rendkívüli felfedezésnek helyet adó területet
Fotó: MOLNÁR GYULA/DÉLMAGYAR

Nagy Bara titkai

Zsombó külterületén vagyunk a Nagy Bara elnevezésű szikes pusztán, ahol a pacsirtaszónál és a tücsökciripelésnél nagyobb izgalmak is várják a szakértő növénykedvelőket.

Kármán Balázs így folytatja, miközben a pusztaságban sé­­tálunk: – A váratlan megfigyelések eredményeként most ott tartunk, hogy az országban egyszerre, ekkora tömegben, ilyen fajgazdagsággal nincs még egy másik kosborlelőhely. Április 30-án a terület alsó ré­szén bukkantunk az első na­­gyon nagy meglepetésre, az agár­kosborra. A térségben is néhány helyen megfigyelhe­­tő, és nagy örömmel szokták mutogatni a botanikusok, hogy itt van harminc tő, itt meg negy­­ven tő. Ha kicsit feljebb sé­­tálunk, első blikkre látjuk, hogy itt tízezer tő van.

Kármán Balázs mutatja a poloskaszagú kosbort, amelynek eszmei értéke példányonként 50 ezer, a többié 10 ezer forint. Fotó: Török János

Nem akarták elhinni

A felfedezést követő munkanapon bejelentették a Kiskunsági Nemzeti Parknak, hogy becslésük szerint 100 ezres nagyságrendű védett agárkosbor-állományra bukkantak.

– Először el sem akarták hinni, kicsit furcsa reakcióik voltak, majd néhány nap múlva lelkesen visszaigazolták, hogy igaz. Azóta terv­­szerűen és rendszeresen folyik a terület botanikai feltárása – mesélte a természetvédő fotós, aki séta közben felhívta figyelmünket a jobbra-balra megbúvó kosborokra. Volt poloskaszagú és mocsári kosbor, és egy olyan hibrid, ami a két faj kereszteződése, ami szintén rendkívül ritka és szórványos.

A kosbor a kosborfélék családjának egyik nemzetsége. Valamennyi, Európában élő faja védett növény. Ausztrália kivételével az egész földke­rekségen megtalálható; mintegy ötvennyolc fajából 22 Magyarországon is honos. A fajok elkülönítése a nagy változékonyság és a gyakori hibridek miatt a kosborfélék legtöbb nemzetségéhez hasonlóan meglehetősen nehéz és bizonytalan. Az agárkosbor a kosborfélék családjába tartozó védett növényfaj. Egyéb nevei: agár sisakos kosbor vagy agármony. Réteken, nedves homoki gyepekben, sztyeppekben él. Az Alföldön ritkán, szikes pusztákon is előfordul. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Figyelik a területet

Az egyedszámfelmérés véletlenszerű mintavétellel úgy zajlott, hogy egy négyzetméteren az adott ponton, ahol véletlenszerűen megállt a csatárlánc, megszámolták, hogy hány növényt látnak.

Több mint ezer ilyen pont alapján lehetett felbecsülni, hogy csak a vizsgált területen 540 ezer tő virágzó poloskaszagú kosbor volt a múlt héten (június végén).

A biológusok, botanikusok jelentős része már figyeli a területet, Kármánék találkoztak már itt akadémikussal, egyetemi tanárral is.

Országos védettség a cél

Kármán Balázs fia, Kolos helyi tájépítész és a terület felfedezője, valamint a Magyar Természetfotósok Szövetsége mint civil szervezet védettségi javaslatra terjesztették elő a területet az önkormányzatnál.

– Várjuk a visszajelzést, hogy kellően nagy-e a több tízmilliárd forintra becsült eszmei érték ahhoz, hogy bekerülhessen a helyi értéktárba. Bízunk abban, hogy kérésünk meghallgatásra lel. Tudomásunkra jutott, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park terjeszti majd be az illetékes miniszternél, hogy országos védettséget kaphasson a páratlan terület.

Rosszkor virágoznak

Kármán Balázs elmesélte, hogy az egyik botanikus azt mondta nekik, a területmegismerés egyik nehézsége az, hogy ezek a növények pont vizsgaidőszakban virágoznak, amikor a tudományos diákköri munka, az oktatás mind az egyetem falain belülre szorul, és ez a terepi munka rovására megy.