A nyers kő- és téglaelemek főként gyalogosan vagy biciklivel fedezhetők fel az Erdőmester utca és a Dombostanyára vezető út közötti, ecetfákkal benőtt ingatlanon. Ottjártunkkor a környékbeliekkel beszélgetve a Napló munkatársa megtudta: a díszes építményeket az 1990-es években kezdte készíteni a néhai dr. Ilia de Riska görög-olasz származású díszlet- és jelmeztervező, aki megkedvelte Debrecent, sok barátot szerzett itt, s neki is a belvárosban volt nem mindennapi díszítettségű lakása.
Legendák övezik a Debrecen határában lévő díszes romkastélyt
A nyers kő- és téglaelemek főként gyalogosan vagy biciklivel fedezhetők fel az ecetfákkal benőtt ingatlanon.

A helyszínen azt is megtudták, hogy a mai, már egybefüggő birtok telkeit és házait a művész annak idején részletenként vette meg, s azokat bővítette, varázsolta át az elképzelései szerint. Ezzel kapcsolatban van, aki tudni véli azt is, hogy az Erdőmester utcai romkastély Ilia de Riska firenzei családi kastélyát mintázza.
Miként a kompozíciókból kirajzolódik, a mintegy 10 éve elhunyt alkotó két fő egység létrehozását tudta elkezdeni. E két markáns épületrészt tornyok, kiugrók, míves ablakidomok is cizellálják, a kertben pedig medence vize is megcsillan.

Fotó: Vass Attila/haon.hu
A központi rezidencián kívül a parlagpusztai (dombostanyai) leágazás mellett és máshol is előbukkannak a mesebeli várformák a nagyra nőtt fák levelei közül. Az ember szinte látja rajtuk a fénylő páncélzatú őröket és a nép színes, vidám forgatagát.
A környéken élők elmondása szerint a romkastélynak már új, szintén külföldi tulajdonosa van, ám az eltelt évek alatt az állagmegóvás és a kertgondozás nyomai nem igazán tapasztalhatók. És ugyanakkor egyelőre sajnos az sem, hogy megvalósítanák, tovább építenék a kastélyt.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
Ezerévnyi magyar történelem került elő Szegeden a föld alól
Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során.
Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy 17-18. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel.– írja a Móra Ferenc Múzeum közleményében.













