időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A dollárbaloldal három hazugságát cáfolta Rákay Philip + videó

Idén újra kifutott a Balatonra a Somogyi Hírlap Médiahajója

Forrás: Országszerte
2021.09.04. 10:49
borítókép

Egy év kihagyás után, pénteken újra elindult a siófoki hajóállomásról a Somogyi Hírlap Médiahajója. Az esemény ezúttal is a Balaton turizmusa körül forgott, ám a harmadik Médiahajón a Covid utáni újraindulás kiemelt figyelmet kapott.

A Somogyi Hírlap ismét közös tanácskozásra hívta a Balaton körül dolgozó vállalkozókat, politikusokat, hogy együtt igyekezzenek meghatározni, merre kellene fejleszteni a tó turizmusát. Az idén harmadik alkalommal megtartott rendezvénynek ezúttal is a BAHART zászlóshajója, a Szent Miklós adott otthont, hogy a siófoki hajóállomásról kifutva ötleteljenek a résztvevők. A meghívott vendégeket Lengyel János köszöntötte - olvasható a Tolna megyei hírportál, a TEOL cikkében.

– A Balaton egészen másként látszik a partról és a vízről. Az álláspont sokszor nézőpont kérdése, mi igyekszünk megmutatni a Balatont mindegyik nézőpontból – mondta a Somogyi Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: a Balaton is egy olyan téma ma Magyarországon, amelyről mindenki azt hiszi, ért hozzá. Pedig nem elég beszélni róla, hanem tenni is kell érte. – Ez a Balatoni tettek hajója, azok vannak itt, akik legalább négy órát szánnak rá hogy a Balaton jövőjéről beszéljenek.

A Balaton mindenképpen fejlesztésre szorul, Olyan egymásba kapaszkodó ötletekre van szükség, amelyekre már egy-egy település kevés, ezért ez a hajó az összefogás hajója is

- folytatta Lengyel János.

Witzmann Mihály, a Somogy 4-es választókerület országgyűlési képviselője, a rendezvény társházigazdája tősgyökeres balatoniként szólt a résztvevőkhöz. – A mai nap arról szól, hogy a szavak szintjén egy olyan közös csónakban evezzünk, amely a térség fejlődését szolgálja – mondta a politikus köszöntőjében. Kiemelte: soha annyi forrás nem érkezett még a Balatonhoz, mint az elmúlt években. Witzmann Mihály kitért a Balatonról sajtóban megjelent álhírekre is, amelyek azt állították: a Balaton kiürült, vagy azt, hogy nincs szabadstrand a tónál.

A Balatonnál 110 strand van, amelyek összesen 40 kilométer hosszúak, a szabadstrandok ebből 25 kilométert tesznek ki, és mindössze 15 kilométernyi a fizetős.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt a Médiahajón, hogy a Balaton és térsége környezetének megőrzése közös érdek. – Azt szeretnénk, ha a Balatont unokáink és dédunokáink számára meg tudjuk őrizni. A zöld gazdasági intézkedések és a klímavédelem kulcsfontosságú a tó hosszú távú jövője kapcsán – mondta az államtitkár.

Képgaléria: Kifutott a balatoni tettek hajója

A koronavírus-járvány harmadik hulláma utáni újrainduláskor az egész ország szeme a turizmusra szegeződött.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója elmondta: jól teljesített a turizmus dacára a nehézségeknek. – Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban pedig 10 százalékkal nőtt országosan a vendégéjszakák száma tavalyhoz képest. A vidéki szálláshelyeken a belföldi vendégeket fogadtak többségében a vendéglátók, és a vendégforgalom 50 százaléka Balatonon realizálódott.

Juhász Szabolcs kiemelte:

2019-ben még a főváros volt a turizmus húzója, ez mostanra áthelyeződött a Balatonra. Abban is változás állt be, hogy a turisták inkább hét közben töltötték szabadidejüket a tónál, és kevesebben csak hétvégén.

Sőt, sokan teljesen áthelyezték székhelyüket a tóhoz, erről már Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárja beszélt. – Közel 12 százalékos pályaelhagyó tömeget hagyott maga után a Covid, ennek pótlása a szakképzés feladata, erre kellett megoldást találni. Ráadásul van egy népességmozgás is, a nagyobb népsűrűségű városokból sokan életvitelszerűen a Balatonhoz költöztek. Mi ebben lehetőséget véltünk felfedezni, mert meg tudtuk szólítani az ide települő startupok képviselőit, nekik rugalmas képzéseket kínálva.

A kancellár bejelentette: októberben új képzést is indítanak, balatoni regionális szakembereket képeznek három megye összefogásával. Keszthelyen, Siófokon és Veszprémben is indulnak osztályok, amelyeket a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program támogat.

Emellett a Szakképzési Centrum nagyszabású beruházásokat is végrehajt, hiszen a filozófiája, hogy előre menjenek, és a jövőbe fektetve mutassák az irányt a leendő szakembereknek.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítóképen: A Tolnai Népújság főszerkesztője, Finta Viktor a médiahajón