Sok lehetőség rejlik az elfeledett zempléni várakban

Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer.

null

Akár a húszat is megközelítheti azoknak az elfeledett váraknak a száma Zemplénben, amelyeket régészetileg és turisztikailag hasznosítani lehetne, ebből legalább négy-öt jó eséllyel komoly látogatói érdeklődésnek örvendene – hangzott el a Felső-magyarországi Várak Egyesületének füzéri közgyűlésén.

Csaknem minden völgyben

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta: Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer, vagyis Füzér, Regéc vagy Boldogkő vára, hanem a Zempléni-hegység csaknem minden völgyében találhatók különböző történelmi korban keletkezett egykori erődítmények maradványai. Ezek között vannak olyanok is, amelyeknek érthetetlen, hogy eddig miért nem történt meg a feltárásuk vagy hasznosításuk – tette hozzá a szakember.

Megemlítette a tállyai várhegyet, amely elmondása szerint az illegális fémkeresők közkedvelt célpontja. A területen ugyanis gazdag leletanyag van, onnan például Zsigmond-kori aranypénzek, aranyozott gótikus ládikakulcs vagy összecsukható vasszék került már elő, amelyek egyes darabjait gyakran csak fényképekről ismeri a régészszakma, hiszen azokat elvitték az amatőr fémkutatók. Hozzáfűzte: egy ilyen vár a régészek számára aranybánya, és turisztikai szempontból is érdemes lehet átgondolni a hasznosítását.

Várak szép kilátással

A tállyaihoz hasonlóan az erdőbényei várhegy vagy a monoki Ingvár is kaphatna a jelenleginél nagyobb figyelmet – folytatta Makoldi Miklós. Megjegyezte: ezekről is kevesen tudnak, ám gyönyörű helyen találhatók, és a helyszínen szépen kirajzolódnak a sáncaik. A sem forrásban nem említett, sem pedig képi ábrázolásban meg nem jelenített erődítmények emlékeit a helynévadásban őrzi az utókor – közölte. Hasonló erényekkel rendelkezik a közigazgatásilag Bodrogkisfaludhoz tartozó szegi várhegy, ahol egykor nagyobb vár lehetett hármas árokrendszerrel, és vélhetően a tatárjárás után kőből is újjáépítették – mondta a régész. A feltehetőleg kora Árpád-kori vár az Aba nemzetség keresztúri ágához tartozhatott, és a 13–14. században pusztulhatott el végleg – tette hozzá. Ez is gyönyörű helyszínen van, a szőlőhegyek tetején, a Tokaji-hegy szomszédságában – jelentette ki. Véleménye szerint már a látvány miatt is szívesen felsétálnának oda a turisták, a történelmi emlékhely pedig különleges miliőt adhat a helyszínnek. Megerősítette: ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént, amire kiváló túraútvonalat lehetne létrehozni.

„Ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént” – Makoldi Miklós.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.