Akár a húszat is megközelítheti azoknak az elfeledett váraknak a száma Zemplénben, amelyeket régészetileg és turisztikailag hasznosítani lehetne, ebből legalább négy-öt jó eséllyel komoly látogatói érdeklődésnek örvendene – hangzott el a Felső-magyarországi Várak Egyesületének füzéri közgyűlésén.
Csaknem minden völgyben
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta: Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer, vagyis Füzér, Regéc vagy Boldogkő vára, hanem a Zempléni-hegység csaknem minden völgyében találhatók különböző történelmi korban keletkezett egykori erődítmények maradványai. Ezek között vannak olyanok is, amelyeknek érthetetlen, hogy eddig miért nem történt meg a feltárásuk vagy hasznosításuk – tette hozzá a szakember.
Megemlítette a tállyai várhegyet, amely elmondása szerint az illegális fémkeresők közkedvelt célpontja. A területen ugyanis gazdag leletanyag van, onnan például Zsigmond-kori aranypénzek, aranyozott gótikus ládikakulcs vagy összecsukható vasszék került már elő, amelyek egyes darabjait gyakran csak fényképekről ismeri a régészszakma, hiszen azokat elvitték az amatőr fémkutatók. Hozzáfűzte: egy ilyen vár a régészek számára aranybánya, és turisztikai szempontból is érdemes lehet átgondolni a hasznosítását.
Várak szép kilátással
A tállyaihoz hasonlóan az erdőbényei várhegy vagy a monoki Ingvár is kaphatna a jelenleginél nagyobb figyelmet – folytatta Makoldi Miklós. Megjegyezte: ezekről is kevesen tudnak, ám gyönyörű helyen találhatók, és a helyszínen szépen kirajzolódnak a sáncaik. A sem forrásban nem említett, sem pedig képi ábrázolásban meg nem jelenített erődítmények emlékeit a helynévadásban őrzi az utókor – közölte. Hasonló erényekkel rendelkezik a közigazgatásilag Bodrogkisfaludhoz tartozó szegi várhegy, ahol egykor nagyobb vár lehetett hármas árokrendszerrel, és vélhetően a tatárjárás után kőből is újjáépítették – mondta a régész. A feltehetőleg kora Árpád-kori vár az Aba nemzetség keresztúri ágához tartozhatott, és a 13–14. században pusztulhatott el végleg – tette hozzá. Ez is gyönyörű helyszínen van, a szőlőhegyek tetején, a Tokaji-hegy szomszédságában – jelentette ki. Véleménye szerint már a látvány miatt is szívesen felsétálnának oda a turisták, a történelmi emlékhely pedig különleges miliőt adhat a helyszínnek. Megerősítette: ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént, amire kiváló túraútvonalat lehetne létrehozni.
„Ezek a kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlen várak behálózzák egész Zemplént” – Makoldi Miklós.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
