Végül 2006-ban határozta el, hogy folytatná a családi hagyományt. Három méhcsaláddal kezdtek, mára már száznegyven dolgozik kaptáraikban – írja a Somogy megyei hírportál, a Sonline.hu.
Ez a kaptárvas legalább ötvenéves, még a nagyapámé volt, mai napig ezt használom
– mutatta az örökségként kapott speciális eszközt a besliahegyi méhész.
– Az idén jó évet zártunk, három év után sikeresen tudtunk akácmézet termelni, és a többi mézfajtából is lett bőségesen – mondta el a méhész. A munkába két nagyobb kislánya is besegít, főleg a pörgetésben, a legkisebb kétévesre pedig a mézkóstolásban számíthatnak. A hagyományos mellett krémmézeket is készítenek.
Többször kell mozgatni, meg kell törni a kristályokat, és attól lesz puha a méz, a beltartalmi értéke nem változik, de könnyebb fogyasztani
– mutatta a különleges állagú repcemézet. Hozzátette: a gyomorsavproblémákkal küzdőknek előszeretettel ajánlja, a kávéjukba is ezt a mézet teszik reggelente. Az öreglaki iskolában mind a gyerekek, mind a tanárok csodálkozva nézték, milyen puha ez a méz, és szívesen kóstolták.
A repce- és akácméz mellett vegyes virágmézet is készítenek, utóbbi fogy a legjobban, valószínű a kedvezőbb ára miatt. De ünnepek előtt kedvelt a mézbe áztatott saját termesztésű diójuk is. Közel ötszáz Milotai 10-es fajtájú diófájuk cseperedik 3,5 hektárnyi területen.
A teljes cikk a Sonline.hu oldalán olvasható el.
Borítókép: Gócsi Krisztián (Kovács Tibor/Sonline.hu)