A Bottyán János utcában tartott avatáson Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke mondott beszédet, majd a templom történetéról árulkodó históriás táblát Radics Dávid templomigazgató atya áldotta meg.
Koditek Pál beszédében rámutatott, hogy az „Esztergomi história” táblák kihelyezését 2019-ben kezdeményezte a helyi önkormányzat, illetve Philip Frigyes főépítész. Akkor 20 táblát helyeztek ki, és további 10 tábla kihelyezése van soron, tette hozzá az EBE elnöke, majd azzal folytatta ezek a táblák Esztergom történelmi dicső múltját példázzák, így a most avatásra kerülő tábla is, melyen „a ferencesek Szent Anna temploma” története olvasható.
Esztergomi ferences história
A Szent Anna templom falán január 16-án felavatott táblán többek között arról is lehet olvasni, hogy milyen kapcsolat volt IV. Béla király és ferences rend között, illetve, hogy a ma látható templomot 1700 és 1717 között építették. Az írásban megtalálható, hogy a barokk stílusú épület homlokzatán a névadó Szent Anna mellett Szent Ferenc és Szent Anna szobra látható, továbbá az, hogy a létesítmény része egy 1722-ben épült loretói kápolna is.
A háromnyelven – magyarul, angolul és németül – olvasható szöveg egy díszes fémkerettel körülvett, színezett üveglapon látható, mely első darabja egy Európai Unió és a magyar állam között létrejött összefogás eredményeke, hallhatta az avatón megjelent közönség. Az EBE elnöke beszédében arra is kitért, hogy ez az a templom, melynek száz méteres sugarú körzetében található az egyetlen olyan magyar király – IV. Béla – és családjának sírja, melynek helye nem tudható pontosan, erről a tábla külön informál. A történethez az is hozzátartozik, hogy az eredeti ferences templomot még Assisi Szent Ferenc életében emelték.
Az eredeti, teljes írás Esztergom dicső történelmi múltját hirdeti egy új tábla címen a Kemma.hu oldalon olvasható.
Borítókép: Radics Dávid templomigazgató atya áldotta meg a históriás táblát (Fotós: 24Óra/Pöltl Zoltán)
