Az igazgatóság munkatársa a tó partján sétálva szemlélte az ott tartózkodó bíbiccsapatot, amikor egy különleges madár hangjára lett figyelmes. A magasba pillantva örömmel fedezte fel az éppen a feje fölött elrepülő feketeszárnyú székicsért.
A madár a déli órákat minden bizonnyal a tó keleti medrében töltötte, onnan szállhatott fel, s hamarosan el is tűnt dél-nyugati irányba.
A következő napokban próbáltak újra rábukkanni, de nem került elő – írta a Békés vármegyei hírportál, a beol.hu.
A feketeszárnyú székicsér klasszikus közép-ázsiai madárfaj, költőterülete a Fekete-tenger északi partvonalától egészen Kazahsztán keleti feléig terjed.
Magyarországon ritka kóborló, de költése is előfordult már Szarvas határában, a Kiskunságban és a Hortobágyon.
Testmérete hasonló a nálunk is költő székicsérekéhez. Legfontosabb megkülönböztető jegye az, hogy míg a székicsérek szárnybélése gesztenyevörös, addig a feketeszárnyúaké fekete – innen is kapták a nevüket.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park / Mészáros Csaba – beol.hu)
