Ha nagyobb állat nem is, de valamiféle baromfi azért minden rendes falusi portán kapirgált annak idején. Ezek az idők azonban úgy elmúltak, mintha sosem lettek volna. Ezért is örömteli, amikor a falusi állattartás utolsó mohikánjairól írhatunk: kismalacok születtek Ravazdon. Főleg annak fényében bír különös jelentőséggel, hogy az elmúlt hónapok mennyire megtépázták a magyar agrárium vitorláját: március elején atombombaként robbant a hír, hogy ismét felütötte a fejét az a fél évszázada szunnyadó kór, a párosujjú patásokat tömegsírba taszító száj- és körömfájás – olvasható a Győr-Moson-Sopron megyei hírportálon, a kisalfold.hu-n.
Fotó: Csapó Balázs
A falusi állattartás szépségei
Ravazd központi részén, de mégis szinte eldugott helyen találjuk Csillag Pétert. Ottjártunkkor a forróságban hullámzik a levegő, így a negyvenes évei elején járó gazda a dagonya irányába invitál minket, ahol gondtalanul hemperegnek állatai.
– Csui nagyon jó anyadisznó, öt kismalacot nevel – jegyzi meg Csillag Péter, miközben tesz-vesz, és vizet ereszt slaggal a hatalmas anyaállat alá. Csui elégedetten mártja súlyos testét a sárba, aprókat röffent – jó élete van. És hasonlóképpen nincs oka panaszra a többi disznónak sem, amelyek a ravazdi háznál híznak.
Míg a nagy állatok dagonyáznak, tőlük kissé távol, a kertben, egy hintában ülve várjuk a kismalacok felbukkanását. Gazdájuk nagy kedvencükkel, főtt krumplival édesgeti őket lábunkhoz. Az ólból kiengedve röfögve kocognak apró lábacskáikon a csemege felé, anyjuk ugyan kevésbé könnyed léptekkel, de annál nagyobb lelkesedéssel követi őket.
Majd kicsattannak az egészségtől a kismalacok
– Ha ilyen szépen kunkorodik a farkuk, az azt jelenti, egészségesek – említi meg a malacok sonkái felé sandítva Péter, ami különösen biztatóan hangzik a száj- és körömfájás árnyékában. – Ezt Tóni bácsitól tudom, akinek az élete az állatok és a földek körül forgott, sokat beszélgettem vele – teszi hozzá, megjegyezve, hogy a ravazdi Nagy Antal közel kilencven évig élt, és hosszú élete során sokat tanult tőle. – Többféle állatot nevelt, sőt, még idős korában is tartott teheneket. Tartanék én is, de legfeljebb nullára tudnám kihozni. Föld híján meg kell vennem a takarmányt. A disznók elé tett eleség mázsája tizenkétezer forint volt. Amilyen szárazság pusztít, bele sem merek gondolni, mennyire szökik fel idén. Eléri a harmincezret? – számolgat a gazda.
A kismalacokról a videót és képgalériát IDE KATTINTVA tekintheti meg.
