Kötvény és részvény: mutatjuk mi a különbség köztük

A köznyelvben gyakran szinonimaként használják a különböző pénzügyi eszközöket. Mutatjuk a különbséget, hogy te ne keverd össze őket!

Először is, más a forgalmazó!

Kötvénykibocsátó lehet az állam, a Magyar Nemzeti Bank, önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, különböző cégek és vállalatok. Ezzel szemben részvényeket kizárólag részvénytársaságok bocsáthatnak ki.

A részvény és a kötvény is az értékpapírokhoz tartozik. Akkor miben térnek el?

A kötvény hitelviszonyt testesít meg, amely során a kibocsátó kötelezettséget vállal, hogy a megbeszélt időben visszafizeti pénzünket a kamattal együtt.

Birtokosa tehát a kötvény kibocsátójának hitelezőjévé válik, cég esetén például az irányításbn, döntéshozatalban nem vehet részt. Ezért szoktak élni a vállalatok a kötvénykibocsátással, hiszen így beruházásaikhoz hosszú távú, külső hitelhez tudnak jutni.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Ezzel ellentétben a részvénnyel tagsági jogot is vásárolunk a részvénytársaságból, például megvesszük az OTP 0,0001 százalékát. Részvényeket a társaság alapításakor, illetve alaptőke felemelésekor bocsáthatnak ki. Két legfontosabb típusa az elsőbbségi részvény és a törzsrészvény.

Mikor kapom vissza a pénzemet?

A kötvények általában közép- és hosszútávú lejáratúak fix kamatozással, melynek névértékét a futamidő végén egy összegben fizetik vissza. Ezzel szemben a részvényesek kétféleképpen tehetnek szert jövedelemre: osztalékból, vagy a részvény eladásából származó árfolyamkülönbözetből.

Ugye már te se veszed egy kalap alá a kötvényeket és a részvényeket? Kövesd te is a napi árfolyamokat és változásokat, hogy ne maradj le az aktualitásokról!

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels

Tőzsdei manipuláció miatt büntetett az MNB egy magánszemélyt

Kilencmillió forintra büntetett egy magánszemélyt tiltott piaci manipuláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank közleménye szerint a magánszemély 13 kereskedési napon ugyanabban az időszakban adott vételi megbízásokat ugyanarra a részvényre a Budapesti Értéktőzsdén. Ez önmagában még nem lenne gond, hiszen ha például ebédszünetben akar vásárolni egy részvényből több napra elosztva, ez természetes. A mostani esetben azonban az adott papír forgalmához képest hatalmas mennyiséget vett meg az illető, több napon keresztül. Önmagában még ezzel sem lenne probléma, hisz előfordul, hogy alig van forgalom egy részvényben, és valaki egy adott mennyiséget akar megvenni, ami akár soknapi forgalomnak felel meg. Ilyenkor vélhetően egy szereplő vásárlásaitól jócskán meg is emelkedik az árfolyam, hisz a szokásosnál jóval nagyobb mennyiséget rendszerint csak jóval magasabb áron adnak el egy nem likvid részvényből.

Tovább