Naperőmű tesztelés, nanoszálas gyógyszertechnológia a BME-n

A BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti négy éven át tartó együttműködés hamarosan lezárul.

A Siemens,

a Nokia,

az MVM,

a Richter Gedeon

és a Rolls-Royce vállalatokkal,

valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektbe bekapcsolódtak

a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK),

a Vegyész- és Biomérnöki (VBK),

valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.

A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el.

A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

A projektben

a BME a Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort,

az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki.

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor,

míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat.

Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat.

Előnyei többek között:

hogy a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat,

az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani,

jelentős szakmai tapasztalatot szereznek,

az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe.

A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni

költséghatékony

jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés.

Új technológiák, termékek, prototípusok születnek

a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Két új szolgáltatás is létrejött az együttműködés során:

a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban

a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére

Ezeken felül

nyolc új technológiát,

három terméket

és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek.

A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.

Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels