Az egyetemre és főiskolára vágyók körében ilyentájt bűvös szó a felvételi meg a ponthatár, hiszen már mindenki a július 22-i ponthatár-hirdetés lázában ég, ám tudjuk, miként számolják ki az egyes szakokon és intézményekben a ponthatárokat?
„A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja” – írja a felvi.hu. Egyszerű elgondolni, hogy a népszerű szakokon és intézményekben magasabb lesz a ponthatár, ám még az előző évek tendenciáit látva sem egyszerű előre megjósolni, hogy milyen ponthatár várható. Persze azért a tendenciákat össze lehet hasonlítani, például a gazdaságtudományi képzési területen.
A ponthatárokat az államilag támogatott hallgatói létszámkeret, a felvehető létszám, azaz a kapacitás, továbbá a jelentkezők választásai és pontszámai befolyásolják. Ahogyan a patinás Pécsi Tudományegyetem képletként is felírta:
államilag támogatott hallgatói létszám+egyetem kapacitás létszáma+jelentkezők száma, hozott pontja=adott év ponthatára
A felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével készítik elő a ponthatárok megállapítását. Ehhez az Educatio Nonprofit Kft. nyújt informatikai és szakmai hátteret. A munkát a mai világnak megfelelően számítógépes algoritmussegíti, amely egyszerre képes minden változót figyelembe venni.
Az alapot az jelenti, hogy a kormány évről évre meghatározza, hogy mennyien vehetnek részt államilag támogatott formában a képzési területeken, az összlétszámot ez a létszámkeret és a költségtérítéses képzésekre felvehetők száma együttesen adja meg.
Az említett számítógépes algoritmus az elért felvételi összpontszám alapján szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd ezt követően az általuk első helyen jelölt felsőoktatási intézménybe és képzésre helyezi el őket. Amikor pedig betelt a keret az első helyen megjelöltnél, akkor jön a második jelentkezési hely, és így tovább.
Talán mondani is felesleges, de a ponthatár azt jelzi, hogy az adott pontszámmal még éppen be lehet kerülni a képzésre – az ennél alacsonyabb eredménnyel a felvételiző sajnos kimarad. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a felsőoktatási intézmény magasabb pontszámot ír elő, mint amit a jogszabályi előírás meghatároz, így megtörténhet, hogy nem használják ki a teljes kapacitást.
Teljesen más tészta, ám ne feledkezzünk meg a mesterszakra vágyókról sem, hiszen a felvi.hu erről a témakörről is hosszabban írt. Eszerint a jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik, és 50 százaléknál kevesebb ponttal nem is lehet bekerülni. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik felsőoktatási intézményben szerezte a korábbi oklevelét. Az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és a megállapítás rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg.
A rangsoroláskor általában az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
Az eredeti cikket ITT érhető el.
Kiemelt kép: Pont Ott Party. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A tűzoltók eloltották a lángokat.
Elvitték a főnyereményt.
Botkáék a fülük botját sem mozgatták, a szegedi baloldalt nem érdekli a magyar kulturális örökség.
Elképzelhető, hogy az elkövető külföldre menekült.
A Ferencváros ezzel a 2-2-es döntetlennel a Puskás Akadémiát egy ponttal megelőzve az élre állt a tabellán.
A moszkvai védelmi minisztérium megerősítette, hogy 150 orosz katona térhetett haza, akik jelenleg Belaruszban kapnak orvosi és pszichológiai ellátást.
Az Országos Választási Bizottság egykori elnöke kilencvenéves volt.
Hogy felvette a feleségét? Hát hogyhogy hogy? Én 18 felvételt csináltam volna még – mondta a színész Magyar Péterről.
Keith Kellogg korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egyértelmű szándéka, hogy Ukrajnában lehetőség szerint még az év vége előtt tartsanak választásokat, ha Kijev meg tud egyezni Moszkvával a tűzszünetben a következő hónapokban.
Ausztriai tapasztalatait osztotta meg Pósfai Gábor, aki Radnai Márkot váltotta a vezetésben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
