Ma már egyre többet tudunk a kádári világ ellentmondásairól

31 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Kádár János, az MSZMP főtitkára, az 1956 és 1989 közötti korszak névadója.

„Egyszer majd el kell temetni”

1989. június 16. emléke soha el nem halványodhat azokban, akik ott voltak, akik átélték a katarzist.

108 éve született a XX. század egyik legmeghatározóbb figurája

Kádár Jánost már életében számos legenda övezte, ezek közül sok máig tartja magát a köztudatban.

A nosztalgia mámora

Mosolygó halál

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorló pereknek talán a leghátborzongatóbb fejezete a kegyelmi tanácskozások története.

Forgószél

Tartósan rögzült a téveszme, hogy 1956. november 4-én Szolnokon alakult meg a Kádár-kormány. Maga Kádár János sem tiltakozott e téves állítás ellen.

Kádár keresztelője

A kádári restauráció talán legszebb jelképe a Sztálin-szobor talapzata. A forradalomban ledöntött bálványt a megtorlások után nem kellett és nem is lehetett „testi” valójában restaurálni.

Haza nélkül hazaárulás sincs

Az árulóvá válás előfeltétele tartozni valahova, valakihez, hinni benne, ragaszkodni egy eszményhez, ügyhöz, közösséghez; csak azután, ehhez képest lehetséges hűtlenné, csalárddá válni hozzá.

Perlekedő törpék

1944, a vészkorszak után a szovjet fegyverek árnyékában berendezkedő kommunista diktatúra a legkevésbé sem akarta a magyar–zsidó traumahalmaz kérdését tisztázni.