A vizsga után jön A játszma

Mi, magyarok még évszázadokig fogunk írni, filmezni a Kádár-rendszerről, mert megunhatatlan filmtéma és feldolgozhatatlan történelmi időszak – vélekedik Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki egyik kedvenc forgatókönyvének, A vizsgának (2011) a folytatására vállalkozott A játszma megírásakor. Az új kémtörténet a hatvanas évek kádári diktatúrájába vezet, a film augusztustól forog, a főszereplő gárda pedig marad a régi.

Nagy Zsolt és Hámori Gabriella a kilenc évvel ezelőtti alkotásban Forrás: Vertigo Média Kft.

– A vizsga egy rendkívül csavaros film. Azért is telt tíz évbe a folytatás kitalálása és megírása, mert magamat és a nézőt is meg kellett lepnem vele. A legokosabb nézőnek, a legnagyobb kémfilmrajongónak is meglepetést akartam okozni a fordulatokkal – mondta Köbli Norbert forgatókönyvíró.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Augusztusban forog az új mozi, amelyben visszatérnek az ávós lehallgatásokról és átverésekről szóló 2011-es film főszereplői. Köbli filmjét ezúttal Fazakas Péter jegyzi rendezőként, a főbb szerepekben Nagy Zsolt, Scherer Péter, Hámori Gab­riel­la és Kulka János tűnnek fel. Kulkának egyébként a stroke-ja óta ez lesz az első szöveges filmszerepe.

A vizsga az 1956-os események utáni megbolydult időszakba vezetett, amikor az állambiztonságnak meg kellett bizonyosodnia arról, ki maradt az ügynökei közül lojális a rendszerhez. A Nagy Zsolt alakította tartótiszt, Jung András a szentestén kezdi meg a próbatételt, majd idővel mindenki lelepleződik. Egy minden elemében nyomasztó világ rajzolódik ki, melyben minden lépést gyanakvás kísér és senki nem bízhat az embertársában.

A bemutatását követő években a film négy nemzetközi fesztiváldíjat is kiérdemelt, a főszereplők közül Kulka Jánost és Hámori Gabriellát, a rendezésért Bergendy Pétert ismerték el rangos szakmai seregszemléken.

A játszma némiképp a történet folytatása, időben előre haladva, kicsit más politikai környezetbe ágyazva: a hatvanas években folytatja A vizsgában megismert kémek történetét. Köbli szándékai szerint még izgalmasabban.

Nagy Zsolt és Hámori Gabriella a kilenc évvel ezelőtti alkotásban
Fotó: Vertigo Média Kft.

Érdeklődésünkre, miszerint egyre divatosabb nézet, hogy a kádári diktatúra élhető, bársonyos rendszer volt a korábbi évekhez képest, Köbli Norbert úgy fogalmazott: Kádár a saját túléléséért élete során mindent elárult, amiben hitt.

– Finoman szólva sem volt önfeláldozó típus. A magyar embereket is ilyennek akarta látni, eszerint kívánta formálni: önzővé, elvtelenné, cinikussá – fogalmazott Köbli Norbert.

Azt is megkérdeztük tőle, vajon a jövő forgókönyvíró nemzedékét mennyire fogja érdekelni az a múlt, amelyet ő még a nagyapjától jól ismerhet.

– Mi, magyarok még évszázadokig fogunk írni, filmezni a Kádár-rendszerről. Megunhatatlan és feldolgozhatatlan ez a múlt. Remélem, hogy a filmjeimmel kedvet csinálok a XX. századi történetek feldolgozásához – nyilatkozta a forgatókönyvíró.

A vizsgát a kedvenc történetei között tartja számon az azóta munkái­val nemzetközi és hazai fesztiválokon is több tucat díjat elnyerő filmíró.

– A filmjeim mind a gyerekeim, mindegyiket szeretem. A vizsgát különösen, mert ez volt az első olyan forgatókönyvem, amellyel elégedett voltam. A könyvvel is, a filmmel is. A vizsga bemutatása után úgy éreztem, lediplomáztam, most már tényleg forgatókönyvíró vagyok – hangsúlyozta Köbli Norbert.