Egy újságíró a kék farkasok gyűrűjében

Az erdélyi származású Csáky Zoltán mögött 43 évnyi tévés-rádiós újságíró pálya áll, fontos szerepe volt a közelmúlt történelmi-mentalitástörténeti eseményeinek föltárásában.

A fejfájás a mi középkorunk 

Aki huszonévesen füveskönyvet ír, az vagy dilettáns, vagy Petőfi Sándor szintű lángész. Az előbbi eset sajnos jóval gyakoribb, mint az utóbbi.

Bajok a cekkerben

Jobbnál jobb szövegek követik egymást ebben a kötetben, és az ujjongó olvasói örömön még az sem tud rontani, hogy egyik-másik írás kevésbé sikerült.

Távol a szélsőségektől

A két világháború közötti magyar politikatörténet egyik érdekes fejezete az Erdélyi Párt históriája, amelyet most Murádin János Kristóf önálló alapkutatásokra épített monográfiában dolgozott föl.

Olyan zenét játszanak, amilyet akarnak

A legérdekesebb a Parno Grasztban, hogy ugyan eredetiségük megkérdőjelezhetetlen, gyökereikkel csak tiszta forrásokba kapaszkodnak, de tulajdonképpen nem tradicionális cigányzenét játszanak.

Kard és álarc

Az utóbbi években keveset hallottunk a fekete köpenyes igazságosztóról, ám nemrég egy magyar Zorro-képregény indult hódító útjára. Nálunk írták és rajzolták, no de milyen is a magyar Zorro?

„Becsületes ahhoz képest, hogy indián”

Hét könyv arról, hogy mi okozta a trianoni tragédiát

A Trianon-almanach, a békediktátum emlékkönyve hét olyan újra felfedezésre váró kötetet tartalmaz, amelyek a Horthy-kor óta nem jelentek meg nyomtatásban.

Csak gyimesi forrásból: makacs, ősi erejű népzene

Fegyelmezett, katonás, zsigeri, belső izzású zene ez, egy olyan világ zenéje, ahol az emberélet olcsó, a becsület drága, és a természet zord szépsége bármikor halálos is lehet. Igen, ez a kosteleki népzene.