Ha digitális vírusokról vagy kártevőkről van szó, akkor a legtöbb ember a számítógépekre gondol, mint veszélyforrásra, az okostelefonokra pedig nem. Pedig hát ez utóbbi csoportba tartozó eszközök is tulajdonképpen hordozható számítógépek, amelyek rengeteg személyes adatot tartalmaznak és amelyeket az emberek napi szinten használnak.
Ebből fakadóan pedig a rosszindulatú egyének számára tökéletes célpont lehet. És sajnos célpont is.
Ha pedig valami célpont, akkor azt bizony be is próbálják cserkészni, mégpedig nem is kevesen. Ahhoz képest, hogy sokan azt hiszik, hogy telefonos vírus nincs, csak 2019-ben a G Data kiberbiztonsági cég felmérése szerint 4,18 millió kártékony, veszélyes alkalmazást derítettek fel.
Azaz átlagosan 7,5 másodpercenként születik egy-egy olyan vírus, vagy egy már meglévő program mutálódott változata, amelynek célja, hogy a mobilba behatolva ott illegális tevékenységet hajtson végre.
A már említett illegális tevékenységek többfélék lehetnek, attól függően, hogy a vírus megalkotójának mi volt a szándéka. Azt fontos megjegyezni, hogy ezen szoftverek mindegyike a háttérben fut, láthatatlanul, és már azzal kárt okoz, hogy zabálja a telefon erőforrásait. Ez utóbbi egyébként túlmelegedést is okozhat, ami magában képes arra, hogy felhívja a figyelmet a kártevő jelenlétére.
Adware: Ezek az úgynevezett reklámozó kártevők, amelyek kéretlenül különféle hirdetéseket jelenítenek meg a telefonunkon. Sok esetben ennyiben ki is merül a tevékenységük, azaz „pusztán” nagyon zavarók. A fő probléma velük, hogy nagyon egyszerű a kifejlesztésük, és mivel egyszerű kódról van szó, ezért könnyen ágyazhatók, szinte észrevétlenül más, hasznos, vagy annak tűnő alkalmazásokba. Ezáltal sokszor képesek megkerülni egyes vírusvédelmi rendszereket, sőt a hivatalos alkalmazásboltok egyébként meglehetősen fejlett szűrőit is.
Stalkware: A megfigyelő appokat azzal a céllal fejlesztették ki, hogy ellopják a felhasználók személyes adatait. Ezeket a bűnözők később maguk használják fel (például a kártyaadatokat), vagy tovább értékesítik. Sokszor az ügyfeleik legálisan működő, „rendes” cégek, amelyek annak ismeretében, hogy a vírussal megfertőzött telefon gazdája merre jár, milyen tartalmakat fogyaszt, milyen termékeket vásárol, hatékonyabban tudják eljuttatni a hirdetéseiket, promócióikat a célszemélyekhez.
