Tévednek, ha azt hiszik, mobiltelefonos vírus nincs

Érdemes figyelni, mert nemcsak az adataink bánhatják, ha megfertőződik a mobilunk.

Budapest, 2019. december 22. Egy mobiltelefont használó ügyfél telefont tart a kezében. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre Forrás: MTVA

Ha digitális vírusokról vagy kártevőkről van szó, akkor a legtöbb ember a számítógépekre gondol, mint veszélyforrásra, az okostelefonokra pedig nem. Pedig hát ez utóbbi csoportba tartozó eszközök is tulajdonképpen hordozható számítógépek, amelyek rengeteg személyes adatot tartalmaznak és amelyeket az emberek napi szinten használnak.

Ebből fakadóan pedig a rosszindulatú egyének számára tökéletes célpont lehet. És sajnos célpont is.

Ha pedig valami célpont, akkor azt bizony be is próbálják cserkészni, mégpedig nem is kevesen. Ahhoz képest, hogy sokan azt hiszik, hogy telefonos vírus nincs, csak 2019-ben a G Data kiberbiztonsági cég felmérése szerint 4,18 millió kártékony, veszélyes alkalmazást derítettek fel.

Azaz átlagosan 7,5 másodpercenként születik egy-egy olyan vírus, vagy egy már meglévő program mutálódott változata, amelynek célja, hogy a mobilba behatolva ott illegális tevékenységet hajtson végre.

A már említett illegális tevékenységek többfélék lehetnek, attól függően, hogy a vírus megalkotójának mi volt a szándéka. Azt fontos megjegyezni, hogy ezen szoftverek mindegyike a háttérben fut, láthatatlanul, és már azzal kárt okoz, hogy zabálja a telefon erőforrásait. Ez utóbbi egyébként túlmelegedést is okozhat, ami magában képes arra, hogy felhívja a figyelmet a kártevő jelenlétére.

Adware: Ezek az úgynevezett reklámozó kártevők, amelyek kéretlenül különféle hirdetéseket jelenítenek meg a telefonunkon. Sok esetben ennyiben ki is merül a tevékenységük, azaz „pusztán” nagyon zavarók. A fő probléma velük, hogy nagyon egyszerű a kifejlesztésük, és mivel egyszerű kódról van szó, ezért könnyen ágyazhatók, szinte észrevétlenül más, hasznos, vagy annak tűnő alkalmazásokba. Ezáltal sokszor képesek megkerülni egyes vírusvédelmi rendszereket, sőt a hivatalos alkalmazásboltok egyébként meglehetősen fejlett szűrőit is.

Stalkware: A megfigyelő appokat azzal a céllal fejlesztették ki, hogy ellopják a felhasználók személyes adatait. Ezeket a bűnözők később maguk használják fel (például a kártyaadatokat), vagy tovább értékesítik. Sokszor az ügyfeleik legálisan működő, „rendes” cégek, amelyek annak ismeretében, hogy a vírussal megfertőzött telefon gazdája merre jár, milyen tartalmakat fogyaszt, milyen termékeket vásárol, hatékonyabban tudják eljuttatni a hirdetéseiket, promócióikat a célszemélyekhez.

Akadnak már olyan stalkware vírusok is, amelyek képesek a felhasználó képeit, videóit is ellopni, sőt képernyőképek mentését is lehetővé teszik. Ez pedig akár egy későbbi komolyabb zsarolási folyamat egyik első lépése is lehet.

Creepware: A zaklató vírusok feladata, hogy rendszeres időközönként különféle kéretlen információkkal bombázzák a felhasználót. Ez a telefonjukon SMS-ként, vagy Messenger, Viber, Whatsapp stb. üzenetként jelenik meg. Emiatt pedig azt hiheti, hogy mindez hiteles helyről, olyan cégtől származik, amelynek már ő maga adta meg az elérhetőségeit, pedig erről szó sincs.

Zsarolóvírus (ransomware): Sajnos a számítógépeken már megismert elképesztően visszataszító kártevők már az okostelefonokon is hódítanak. Ezek képesek arra, hogy zárolják a készülék állományait, azaz elérhetetlenné tegyék a fiókokat, állományokat, így például a fotókat és videókat is. A tiltást pedig csak úgy oldható fel rossz esetben, ha a károsult fizet valamilyen kriptovalutával a bűnözőknek. Előfordul, hogy erre szakosodott cégek képesek semlegesíteni a vírust (aminek persze ára van), és az is, hogy a megzsarolt egyén hiába utal, nem kapja vissza a mobilja felett az irányítást.

Mit lehet tenni?

Elsősorban Android, de kisebb mértékben az iOS alapú készülékek is veszélyeztetettek, tehát érdemes mindenkinek számolni a vírusfenyegetéssel. De persze a felhasználók nem tehetetlenek. Ha betartanak néhány fontos szabályt.

Az egyik első és legfontosabb, hogy semmiképpen se telepítsünk megbízhatatlan forrásból származó alkalmazást. Hiába csalogató, hogy ha megszerezhető egy film, vagy egy máshol fizetős app ingyen, de ha ez azzal jár, hogy veszélynek teszi ki magát valaki, akkor nem éri meg az egész. Emellett törekedni kell arra, hogy az applikációk lehetőleg a hivatalos Google (Google Play), illetve Apple (App Store) alkalmazásboltból származzanak.

Szintén fontos, hogy nem szabad megnyitni kéretlen levélben vagy üzenetben található állományt, hiszen így is gyakran terjesztik a digitális kártevőket.

Ha valaki úgy érzi, hogy veszélyben van, egyszerűen letölthet ingyenes vagy fizetős vírusírtókat is a már említett alkalmazásboltból az Android alapú telefonokra. Ezek felhasználóbarát szoftverek, gyakorlatilag nem igényelnek semmilyen extra képzettséget, és egy gombnyomással elindíthatók.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják.