Több száz terabájtnyi adatot mágnesszalagon?

Hosszú távú és olcsó biztonsági mentésre lesz ideális a termék – írja az origo.hu.

Forrás: ORIGO.HU2020. 12. 22. 9:48
null
A képen a szalagos adattárolás egy másik korábban elterjed formája - a magnókazetta látható Forrás: PEXELS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az informatika hőskorában az adatok tárolására lyukkártyákat és mágnesszalagokat használtak, az utóbbival a mikroszámítógépek korában még az otthoni felhasználók is találkozhattak, a C64 és a társai esetében szimpla magnókazetták szolgáltak a célra. A szalagos adatmentés az olcsóságának hála felettébb praktikusnak bizonyult annak idején, azonban a körülményes használata és a lassúsága miatt idővel leváltották a szintén mágneses elven működő flopik és merevlemezek.

Sokak számára meglepő lehet, ám ettől függetlenül a mai napig rengeteg adatközpontban használnak mágnesszalagra való adatrögzítést a „cold storage„ jellegű adattárolási helyzetekben. Ilyenkor olyan adatokat mentenek át szalagra, majd törölnek helyfelszabadítási célból a szerverek merevlemezeiről, amelyek azonnali elérésére várhatóan nem lesz szükség.

A képen a szalagos adattárolás egy másik korábban elterjed formája, a magnókazetta látható
Fotó: PEXELS

Ha idővel mégis kellenének az adatok, akkor persze vissza kell olvasni azokat a szalagról, ami idő- és munkaigényes, de nyilván tudják az illetékesek, hogy mit éri meg archiválni az adathordozóra.

Az IBM és a Fujifilm kutatói most bemutatták a legújabb szalagjuk prototípusát, az eszközre 580 terabájt adatot lehet archiválni, a jelenleg elérhető szalagokhoz képest 32× több információ tárolható rajta négyzethüvelykenként. Összehasonlítási alapul a jelenlegi legnagyobb kapacitású merevlemez 20 terabájtos, míg a legtöbb helyet kínáló SSD 100 terabájtos.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A lemezjátszó visszatért és már népszerűbb a CD-nél is

A gramofon 1888-as feltalálását követően egészen a huszadik század hetvenes éveinek végéig a lemezek számítottak a legnépszerűbb zenei hordozóeszköznek. Az eljárást folyamatosan fejlesztették, míg 1948-ban a magyar származású Goldmark Péter Károlynak is köszönhetően megszületett a mikrobarázdás hanglemez, a lemezjátszó pedig három évtizeden át ellentmondást nem tűrően uralta a zenei iparágat.

A huszadik század ezen időszaka pedig igen fontosnak számított e szektor számára. Ekkor vált nagy tömegek számára elérhetővé az olcsó lemezjátszó, és persze ekkor bukkantak fel az első igazi pop- és rocksztárok. A hanghordozókat, azaz a köznyelv által tévesen bakelitnak hívott, valójában vinyl lemezeket ennek köszönhetően milliószámra vásárolták.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.