A legelterjedtebb kriptovaluta hátránya a hatalmas energiafogyasztás

A Bitcoin nevű kriptovaluta, azaz virtuális pénz 2021-ben egyre-másra dönti a csúcsokat. Sokak szerint még csak az út kezdetén járunk, és nem pusztán egy igen bizonytalan befektetési eszközről van szó, hanem egy olyen digitális pénznemről, amely hamarosan kiválthatja, vagy leválthatja a hagyományos valutákat – olvasható az Origo cikkében.

Elszabadultak, majd zuhantak az árfolyamok. Fotó: SASCHA STEINBACH Forrás: MTI/EPA

Hogy ez tényleg így lesz-e, az minimum kérdéses, az viszont már most látszik, hogy a Bitcoin kriptovaluta mögött van egy olyan hatalmas, láthatatlan probléma, amellyel a jelek szerint sokan még nem is foglalkoznak. Ez pedig az energiafogyasztás és az ezzel járó környezetszennyezés.

Elképesztő teljesítményigény

A Bitcoin működési elve szerint a hálózatba kötött számítógépek folyamatosan, megállás nélkül dolgoznak az algoritmusokon, amelyek számon tartják minden pillanatban, hogy kinél mennyi digitális valuta van, illetve megerősítik az egyes adásvételi folyamatokat.

Online aranyláz alakult ki a Bitcoin árának égbe szökésével
Fotó: MTI/EPA

Ez az úgynevezett „bányászat”, amelyért cserébe a munkában részt vevő gépek tulajdonosai Bitcoint kapnak. Mivel egyre nő a tranzakciók száma, ebből fakadóan az ezek kezelését felügyelő algoritmusok, valamint az adatbázisok is egyre bonyolultabbak lesznek. Ez az oka annak, hogy ma már egy átlagos PC-vel nem lehet Bitcoint bányászni, hanem óriási teljesítményű gépekre van ehhez szükség.

Olyan gépekre, amelyekben méregdrága csúcs videókártyák kapnak helyet. Ennek pedig számos negatív következménye van. Az egyik például, hogy

A jobb videokártyák az átlag felhasználók számára szinte elérhetetlenné váltak, mert a bitcoin bányászok egyszerűen felvásárolják azokat,

közvetlenül a gyártókkal egyeztetve, még a gyárból elhozzák azokat. Mert hát a Bitcoin bányászat ma már iparággá vált, hatalmas bányászfarmokon, azaz óriási szervertermekben, gépek százai zakatolnak egymás mellett. Ebbe az átlagember már nem tud beleszólni, az átlagemberek igényei itt már semmissé válnak. De ez még csak a kisebb probléma.

Energiafogyasztás

Ennél nagyobb baj az, hogy a Bitcoin blokklánccal kapcsolatos állandó számítások, amelyeket gépek sokasága végez világszerte, milyen egyéb károkat okoz. A korábban említett, algoritmus futtatásához szükséges hatalmas teljesítményhez ugyanis hatalmas mennyiségű extra energiára van szükség. Konkrétan terawattokról beszélünk,

már ott tartunk, hogy éves szinten több tucat terawattnyi villamos energiát használnak el azok a gépek, amelyeknek egyetlen feladata van, a Bitcoin bányászat, azaz a kriptovaluta életben tartása.

A kriptovaluta bányászatra alkalmas gépek nem éppen a takarékos fogyasztásukról híresek
Fotó: CHRIS HOFFMAN / TWITTER

Benjamin Jones, az Új-Mexikói Egyetem közgazdaságtan professzora a bitcoin környezeti hatásaival foglalkozik mostanában. A kutató állítása szerint 2020-ban a bányászathoz felhasznált villamos energia mennyisége meghaladta azt, amit konkrét országok, például Írország használt fel egyetlen év alatt. A bitcoin bányászok, legalábbis, akik iparszerűen űzik ezt a tevékenységet folyamatosan keresik a legolcsóbb energiaforrást. Előfordul, hogy közvetlenül naperőmű vagy szélerőmű telepek mellett helyezik el a farmjaikat.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Minden, amit a bitcoin történetéről tudni kell – I. rész

Az előző héten beszámoltunk a bitcoin újabb árfolyam csúcsáról. Kisebb visszaesésekkel ugyan, de azóta is tartja az 55 és 59 ezer dollár körüli árfolyamot. Ez lesz a jövő? Valóban az új generáció fizetőeszközei lesznek a kriptovaluták? Egyáltalán hogyan kezdődött el a bitcoin őrület? Most összeszedtünk nektek mindent a kezdetektől, amit a kriptovalutákról tudni kell.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.