Öt rossz döntés, ami megváltoztatta a techvilágot

Mint minden más iparágban, a technológiai szegmensben is állandó gazdasági, beruházási és fejlesztési döntéskényszerben vannak a piaci résztvevők. Ezek között akadnak jó és rossz döntések egyaránt, ami teljesen szokványos dolog, és olyanok is, amelyek egész cégek, sőt iparágak sorsára hatással voltak. Ezekből készített az Origó cikke egy rövid összeállítást.

Forrás: ORIGO.HU2021. 12. 27. 8:39
Fotó: Adam Podstawczynski
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egér feltalálása, majd eladása

A számítógépek használatát és a szoftverek fejlesztését alapvetően meghatározza az egér, mint az egyik elsődleges vezérlő periféria. Ám ez nem volt mindig így, hiszen a nyolcvanas évek elejéig csak a billentyűzetet használták beviteli eszközként. 

Ez persze érthető volt, hiszen a manapság megszokott grafikus kezelőfelületeknek még nyoma sem volt. A Xerox törte meg a jeget, mely 1981-ben dobta piacra Alto nevű gépét, amely már tartalmazta a cég titkos fegyvereit, a grafikus kezelőfelületet és az egeret, ami forradalmasította az irányítást. 

Az Alto viszont túlárazott volt és hardveresen gyenge, emiatt megbukott. 

A Xerox vezetése pedig úgy döntött, hogy kivonul a számítógép piacról, és a világrengető fejlesztéseivel pedig nem kezd semmit. A Xerox mérnökeivel történt találkozásai során megszerezte a szükséges tudást, és 1984-ben meg is jelent az Apple Lisa, igen, ablakokkal, ikonokkal a képernyőn, és egy egérrel a gép mellett. A többi pedig már történelem: Az egész IT iparág meglátta az ebben rejlő lehetőségeket, hamarosan felbukkant a Windows, és ezzel az IBM PC univerzumában is megjelentek ezen megoldások.

A PlayStation

A kilencvenes évek elejének legsikeresebb, legnépszerűbb játékgépe volt a Super Nintendo Entertainment System (SNES), amelyre speciális kazettákon, úgynevezett cartridge-okon keresztül lehetett eljuttatni a játékokat. A japán konszern vezetése idővel arra jutott, hogy az egyre népszerűbbé váló, és nagyobb adatmennyiség tárolását biztosító CD-lemezeknek is szerepet szánna, hogy jobb játékok jöhessenek ki – írja az Origó.

Az volt a terv, hogy kínálnak majd külön külső CD-meghajtót a gépekhez, illetve gyártanak majd olyan eszközöket, amelyek már gyárilag is tartalmazzák ezt. Viszont ehhez nem volt meg a megfelelő technológiai hátterük, és gyártókapacitásuk, úgyhogy megállapodási szerződést kötöttek a Sonyval, amely vállalat akkoriban a CD-eszközök piacának egyik legerősebb szereplőjének számított. 

A közös munka jól haladt, a prototípusok el is készültek. Azonban a Sony vezetése megtudta, hogy a Nintendo a Philipsszel is kacérkodik, azzal a céggel, amely a Sony legfőbb riválisa volt a szórakoztatóelektronikai iparágban. Ezt pedig nem tűrhették, emiatt felmondták a Nintendóval kötött szerződést, és a dühüket jól mutatja, hogy úgy határoztak, hogy pénzt és energiát nem kímélve kifejlesztenek egy saját játékgépet, ami letaszítja a trónról a Nintendót. 

Így született meg a Playstation, amely azóta a világ első számú játékkonzolcsaládja lett, a Nintendo pedig messze lemaradva kullog a Sony mögött.Ha akkor a Nintendo vezetése nem ennyire mohó, akkor ők hozták volna ki azt a masinát, ami végül a Sonyt a csúcsra repítette ebben a szektorban.

A Commodore bukása

Az Origó cikke szerint a cég a 80-as évek végéig a csúcson volt, hiszen a fél világ az ő termékeiket használta.

A költségek csökkentése érdekében kirúgott rengeteg mérnököt, fejlesztőt, marketingest és programozót, illetve leállította a drágának ítélt gyártási folyamatokat. Ez néhány év alatt megpecsételte a cég sorsát, amely 1993-ban már brutális veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, 1994-ben pedig csődbe is ment.

A Commodore ebben az időszakban igen jól csengő név volt, amelynek AMIGA gépei az IBM PC-k és Apple-gépek reális vetélytársai lehettek volna. Ha egy picit türelmesebb, tudatosabb a Commodore tulajdonosa, akkor a vállalat még mindig egyike lehetne az iparág megkerülhetetlen szereplőinek.

Figyelmen kívül hagyott Android

A kétezres évek közepén a telefonos iparágat két cég uralta, a Motorola és a Nokia. E vállalatok hatalmas piaci részesedéssel bírtak, köszönhetően a hagyományos mobiltelefonok szegmensében aratott sikereiknek. A Nokia és a Motorola vezetősége sem akart közösködni a Google-lal, azt hitték, hogy pusztán a márkanév ereje elég lesz, hogy megtartsák a vásárlókat – állapítja meg cikkében az Origó. Óriásit tévedtek. 

Az Android 2008-ban megérkezett egy HTC telefonra, és a gyakorlatilag ismeretlen tajvani vállalatot azonnal a piac élére katapultálta. 

A Motorola-részvények értéke 2006 és 2009 között 90 százalékot zuhant, mire észbe kaptak, már késő volt. 

A Nokia piaci részesedése pedig 2010 végére marginálissá zsugorodott. Azóta mind a Nokia, mind a Motorola konszern megszabadult mobilos divíziójától, a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az Androidot, és úgy általában az okostelefonos funkciókat, nagyon megbosszulta magát.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.