Öt rossz döntés, ami megváltoztatta a techvilágot

Mint minden más iparágban, a technológiai szegmensben is állandó gazdasági, beruházási és fejlesztési döntéskényszerben vannak a piaci résztvevők. Ezek között akadnak jó és rossz döntések egyaránt, ami teljesen szokványos dolog, és olyanok is, amelyek egész cégek, sőt iparágak sorsára hatással voltak. Ezekből készített az Origó cikke egy rövid összeállítást.

Fotó: Adam Podstawczynski

Így született meg a Playstation, amely azóta a világ első számú játékkonzolcsaládja lett, a Nintendo pedig messze lemaradva kullog a Sony mögött.Ha akkor a Nintendo vezetése nem ennyire mohó, akkor ők hozták volna ki azt a masinát, ami végül a Sonyt a csúcsra repítette ebben a szektorban.

A Commodore bukása

Az Origó cikke szerint a cég a 80-as évek végéig a csúcson volt, hiszen a fél világ az ő termékeiket használta.

A költségek csökkentése érdekében kirúgott rengeteg mérnököt, fejlesztőt, marketingest és programozót, illetve leállította a drágának ítélt gyártási folyamatokat. Ez néhány év alatt megpecsételte a cég sorsát, amely 1993-ban már brutális veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, 1994-ben pedig csődbe is ment.

A Commodore ebben az időszakban igen jól csengő név volt, amelynek AMIGA gépei az IBM PC-k és Apple-gépek reális vetélytársai lehettek volna. Ha egy picit türelmesebb, tudatosabb a Commodore tulajdonosa, akkor a vállalat még mindig egyike lehetne az iparág megkerülhetetlen szereplőinek.

Figyelmen kívül hagyott Android

A kétezres évek közepén a telefonos iparágat két cég uralta, a Motorola és a Nokia. E vállalatok hatalmas piaci részesedéssel bírtak, köszönhetően a hagyományos mobiltelefonok szegmensében aratott sikereiknek. A Nokia és a Motorola vezetősége sem akart közösködni a Google-lal, azt hitték, hogy pusztán a márkanév ereje elég lesz, hogy megtartsák a vásárlókat – állapítja meg cikkében az Origó. Óriásit tévedtek. 

Az Android 2008-ban megérkezett egy HTC telefonra, és a gyakorlatilag ismeretlen tajvani vállalatot azonnal a piac élére katapultálta. 

A Motorola-részvények értéke 2006 és 2009 között 90 százalékot zuhant, mire észbe kaptak, már késő volt. 

A Nokia piaci részesedése pedig 2010 végére marginálissá zsugorodott. Azóta mind a Nokia, mind a Motorola konszern megszabadult mobilos divíziójától, a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az Androidot, és úgy általában az okostelefonos funkciókat, nagyon megbosszulta magát.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)