A kronotípus vagy kronobiológia az embereket napszaki ritmusuk alapján csoportokba sorolja, ezek a kronotípusok. Többféle felosztás létezik, amelyek közül a legrégebbi és egyben a legismertebb a korán kelőket pacsirtáknak, az éjszaka is aktív, későn kelő embereket pedig baglyoknak nevezi. Ez a csoportosítás az alvásritmusra és a koncentrálóképességre fókuszál írja a diétaésfitnesz.hu.
Egy viszonylag új felosztás szerint négy kronotípus különböztethető meg: a reggeli oroszlánt, az esti farkast, a köztes típusba sorolható medvét és az álmatlanságban szenvedő delfint. Itt az energiaszabályozásra helyeződik a hangsúly, arra, hogy némely kronotípus esetén az anyagcsere és a napi ritmus hogyan kerülhet összhangba.

KÉT SÉRÜLÉKENYEBB ÉLETSZAKASZ
– Kutatások szerint azt, hogy melyik kronotípus csoportba tartozunk, fele-fele arányban a genetikai örökségünk, illetve a környezet határozza meg. Vagyis a genetikai, biológiai sajátosságaink mintegy „kijelölik”, hogy számunkra milyen életritmus lenne ideális. Ugyanakkor bizonyos életszakaszokban, bizonyos körülmények között képesek vagyunk változtatni, alkalmazkodni az elvárásokhoz, akár hosszabb távon is más ritmusban élni anélkül, hogy ennek súlyos következményei lennének a működésünkre, az egészségünkre nézve – vezet be a kronotípusok rejtelmeibe dr. Rigó Adrien egészségfejlesztő szakpszichológus, az ELTE-PPK egyetemi docense.
Az életritmusunktól nagyon eltérő életmód azonban egészségi problémákhoz, illetve megemelkedett szerhasználathoz vezethet.
– Fiatal felnőttkorban viszonylag rugalmasak vagyunk. Azonban létezik két olyan sérülékeny életszakasz, amikor fogékonyabbá válunk a kronotípussal összefüggő problémákra. Az egyik ilyen életszakasz a serdülőkor, amikor az estiség irányába való eltolódás figyelhető meg, a környezet számára is jól érzékelhető jellemzőkkel (nehéz reggeli felkelés, nappali álmosság, éjszakai aktivitás, alvászavarok stb.). Ezzel szemben, idősödve a reggeliség irányába tolódunk el, és egyúttal kevésbé tudunk alkalmazkodni, idegrendszeri és hormonális okok miatt csökken a rugalmasságunk.
KRONOTÍPUSOK ÉS BETEGSÉGEK
– Kutatások igazolják, hogy bizonyos betegségekre hajlamosabbak az esti emberek. Ebben az úgynevezett szociális jetlag is szerepet játszhat, vagyis az, hogy az estibb típusú emberek a társadalmi elvárások, például korai kelés, korai munkakezdés miatt kevésbé tudnak a saját ritmusuknak megfelelően élni, és emiatt egészségileg sérülékenyebbé válhatnak. Az okok között szerepelhet a ritmusváltakozás, például az éjszakai műszak is. Az esti emberek hajlamosabbak a szív- és érrendszeri, illetve az anyagcsere-betegségekre – magyarázza dr. Rigó Adrien.
– Különböző belső ritmusaink vannak, így például az alvásnak és az ébrenlétnek, a veseműködésnek, a szívműködésnek, a hormonok szabályozásának is saját ritmusa van. Ha ezt nem vesszük figyelembe, és folyton csak rohanunk, akkor megzavarjuk e belső ritmusok összerendeződését. Ha pedig a különböző biológiai ritmusaink nem működnek összhangban, vagyis deszinkronizáció lép fel, akkor ez komoly működési zavarokat eredményezhet. És a már említett betegségeken túl akár bizonyos daganatfajták kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.
A mentális zavarok és a lelki betegségek szintén inkább az esti embereket érintik.