Hangulatjavító ételek, hogy jobb kedvünk legyen

Mielőtt bárki rávágná, hogy csakis a csoki a boldogság kulcsa, Gombóc Artúr kedvencénél bizony sokkal hatásosabb hangulatjavító ételek is léteznek. A Diéta és Fitnesz dietetikusa, Kovács Judit elmondja, melyek ezek.

Valóban vannak olyan élelmiszerek, pontosabban összetevők, amik joggal sorolhatók a hangulatjavító ételek kategóriájába. Ugyanis hatással vannak a hangulatra, vagyis az idegrendszerre – írja a Diétaésfitnesz.hu cikke.

A FEHÉRJÉK

A fehérjék aminosavakból állnak, amelyek elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő működéséhez. Az agyban található bizonyos anyagok közül, amik az információ áramlásáért felelnek, jó néhány aminosavakból keletkezik. Tehát az aminosavak (fehérjék) hiányos fogyasztása ezeknek az anyagoknak az elégtelen termelődéséhez vezethet, ez pedig összefüggésbe hozható egyes pszichiátriai, idegrendszeri betegségek kialakulásával.

Az összes aminosav csakis állati eredetű termékekben található meg, például sajtban, tejben, húsban, tojásban. A növényi eredetű fehérjeforrások nem tartalmaznak minden aminosavat, vagyis inkomplett fehérjeforrások. Így tisztán növényi étrend esetén fennáll a lehetősége egy-egy aminosav hiányos bevitelének.

MIBŐL LESZ A „BOLDOGSÁGHORMON”?

A szerotoninnak, vagyis az egyik „boldogsághormonnak” fontos szerepe van a viselkedésben, a hangulatunk alakulásában, a tanulásban és a memóriában. A szerotonin előanyaga egy triptofán nevű aminosav. A triptofán főbb élelmi forrásai a tejtermékek, a húsok, a gyümölcsök és az olajos magvak. Ahhoz, hogy a „boldogsághormon” megfelelő mennyiségben termelődni tudjon, fontos, hogy ezek a hangulatjavító ételek is rendszeresen szerepet kapjanak az étrendünkben.

JÓTÉKONY ÓMEGA-3 ZSÍRSAVAK

Az idegrendszer nagy mennyiségű zsírt, ezen belül ómega-3 zsírsavakat tartalmaz, amelyek befolyással vannak az érzelmi funkciókra, tehát hangulatjavító is. Számos kutatás hozta összefüggésbe az ómega-3 zsírsavak hiányát a depresszió kialakulásával. Az ómega-3 zsírsavakat a szervezet nem képes előállítani, ezért csak étkezéssel tudjuk biztosítani a szükséges mennyiséget. Élelmiszereink közül a lenmag, a repce, a dió, a szója, illetve ezek olajai, a zsírosabb húsú tengeri halak, mint a lazac vagy a makréla, a kagylók és egyéb tengeri élőlények (polipok, rákok stb.), valamint kisebb mennyiségben az édesvízi halak (például busa, csuka, pisztráng) tartalmazzák. Érdemes ezeket hetente többször is fogyasztani.

BARÁTAINK: A SZÉNHIDRÁT ÉS A KRÓM

Az idegrendszerre a fentieken kívül talán legnagyobb hatással a szénhidrátok vannak, hiszen ezek biztosítják az agysejtek számára az energiát. A szénhidrát cukormolekulákból épül fel, amelyek az emésztés során glükózzá, vagyis szőlőcukorrá bomlanak. Ezek jelentik agyunk számára a fő energiaforrást, amit nagy mennyiségben használ nap mint nap. Ha nem eszünk elég szénhidrátot, levertek és feszültek leszünk. Ha lehangoltak vagyunk, akkor általában valamilyen édességre vágyunk, mivel úgy érezzük, az majd boldoggá tesz. Ez egy ideig így is van, mert a vércukorszint hirtelen emelkedése gyors és nagy mennyiségű inzulinkibocsátáshoz vezet, ami elősegíti a triptofán nevű aminosav mozgósítását az idegrendszerben. Ezzel pedig hozzájárul a „boldogsághormonként” ismert szerotonin termelődéséhez. De ez a hatás csak rövid ideig tart!

A vércukorszint ingadozása depresszióra hajlamosít. A magas cukortartalmú étrend fokozza az elhízás kockázatát, ami szintén rontja az általános hangulatunkat és emeli a depresszió kockázatát. Hogy ezt elkerüljük, de mégis elegendő szénhidrátot adjunk az agyunknak, válasszuk a teljes kiőrlésű péktermékeket, együnk barna rizst, száraz hüvelyeseket és gyümölcsöket. Ezek mellett elegendő króm bevitelére is szükség van, hiszen ez segíti az agy glükóz-, vagyis cukorfelvételét. A króm forrásai: a hagyma, a paradicsom, a gomba, a sörélesztő, az osztriga, a kagyló, a rák, a teljes kiőrlésű gabona és a burgonya.

SEGÍT A MAGNÉZIUM

Ha máshonnan nem is, a reklámokból már biztos ismerjük: a magnézium milyen fontos, hogy ne aggódjunk feleslegesen az élet dolgain, hogy ellazuljunk. Ez, ugye, feltétele a jó hangulatnak és a kiegyensúlyozottságnak. A kutatások szerint számos neurológiai és pszichés tünet esetén alacsony a magnéziumszint.

A NÉLKÜLÖZHETETLEN D-VITAMIN

A D-vitamin, ami napsugárzás hatására a bőrünkben termelődik. Mivel ez télen nem megy végbe, és a legtöbben a bőrünk védelmében nyáron sem vagyunk annyit a napon, hogy elegendő tartalék keletkezhessen, ezért a napsütésben szegény hónapokban pótlásra van szükség. Számos tanulmányban leírták, hogy az alacsony D-vitamin-szint emelheti a mentális, pszichés betegségek kialakulásának kockázatát.

HANGULATJAVÍTÓ ÉTELEK MINT A PREBIOTIKUMOK FORRÁSAI

A bélben élő baktériumokról és szerepükről egyre többet tudunk. A baktériumflóra, azaz a mikrobióta pontos összetétele minden ember esetében egyedi, és életünk során folyamatosan változik a környezeti tényezők hatására, ez pedig befolyásolhatja mentális, pszichés egészségünket is. De az idegrendszerünk is hatással van a mikrobiótára, tartós stressz esetén összetétele megváltozik: a kedvezőtlen baktériumok elszaporodhatnak.

A teljes cikket elolvashatja a Diéta és Fitnesz oldalán.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy dr. Brezán Edina bőrgyógyász elmondta, hogy milyen okok állnak leggyakrabban a hajhullás hátterében. A hajhullás leggyakoribb típusai és kezelésük.