Újratelepítették a Tuileriák kertjének sugárútját szegélyező szilfákat

A Louvre-hoz vezető sugárút két oldalán 92 darab 12 éves szilfát ültettek el.

Forrás: MTI2021. 02. 09. 12:12
A kép illusztráció Forrás: Flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újratelepítették Párizsban az 1970-es években kipusztult történelmi szilfasort a Tuileriák kertjének nagy sugárútja mentén, és ezzel a kert közadakozásból megvalósított újjáépítésének fő fázisa fejeződött be hétfőn.

A Louvre-hoz vezető sugárút két oldalán 92 darab 12 éves szilfát ültettek el, hogy visszaadják a kert ezen részének „egykori szépségét és történelmi gazdagságát”. A fák a kelet-franciaországi Isere egy faiskolájából származnak.

A hétfői átadáson a múzeum igazgatója, Jean-Luc Martinez hangsúlyozta, hogy a pandémia miatt napjainkban nagy a bizonytalanság, a fákat az eljövendő nemzedékek számára telepítették.

A kép illusztráció
Fotó: Flickr

A Louvre tavaly szeptemberben indított sikeres adománygyűjtést annak érdekében, hogy összegyűljön egymillió euró a vele szomszédos Tuileriák kertjének felújításához és növényzetének visszatelepítéséhez. A teljes projekt megvalósítását öt évre tervezik. A szilfafasor újratelepítésén kívül tervezik a teljes faállomány megújítását, a kertben élő fajok sokszínűségének növelését, a sugárutat övező padok felújítását is. Az egykori 71 százalék helyett jelenleg a Tuileriák területének 42 százalékát borítja növényzet.

A Louvre múzeumot a Concorde-térrel összekötő utat André Le Notre, XIV. Lajos kertjeinek megalkotója 1665-ben tervezte. A történelmi szilfasor a hetvenes években csaknem teljesen kipusztult el egy gombás betegség miatt.

Emiatt jelent meg a köles Nyugat-Európában

A köles a késő bronzkorban jelent meg a mai Franciaországban és Svájc nyugati részén élő emberek étrendjében. Az ellenálló gabona termesztése az Európában akkoriban uralkodó szárazságra adott válasz lehetett.

A bronzkort klímaváltozás, a népesség növekedése és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágzása jellemezte. A Genfi Egyetem és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem (UPF) régészei Nyugat-Svájcban és a franciaországi Haute-Savoie területén tucatnyi emberi és állati csontváz, valamint növénymaradvány alapján rekonstruálták, hogyan reagáltak az emberek ezekre a változásokra.

A fogak és csontok biokémiai elemzéséből kiderült, hogy míg a kora bronzkorban árpa és búza szerepelt az emberek ételei között, a késő bronzkortól már megjelent a köles is, ez az Ázsiából származó növény, amely főként száraz környezetben növekszik – mondta Alessandra Varalli, az UPF kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.