Újratelepítették a Tuileriák kertjének sugárútját szegélyező szilfákat

A Louvre-hoz vezető sugárút két oldalán 92 darab 12 éves szilfát ültettek el.

Forrás: MTI2021. 02. 09. 12:12
A kép illusztráció Forrás: Flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újratelepítették Párizsban az 1970-es években kipusztult történelmi szilfasort a Tuileriák kertjének nagy sugárútja mentén, és ezzel a kert közadakozásból megvalósított újjáépítésének fő fázisa fejeződött be hétfőn.

A Louvre-hoz vezető sugárút két oldalán 92 darab 12 éves szilfát ültettek el, hogy visszaadják a kert ezen részének „egykori szépségét és történelmi gazdagságát”. A fák a kelet-franciaországi Isere egy faiskolájából származnak.

A hétfői átadáson a múzeum igazgatója, Jean-Luc Martinez hangsúlyozta, hogy a pandémia miatt napjainkban nagy a bizonytalanság, a fákat az eljövendő nemzedékek számára telepítették.

A kép illusztráció
Fotó: Flickr

A Louvre tavaly szeptemberben indított sikeres adománygyűjtést annak érdekében, hogy összegyűljön egymillió euró a vele szomszédos Tuileriák kertjének felújításához és növényzetének visszatelepítéséhez. A teljes projekt megvalósítását öt évre tervezik. A szilfafasor újratelepítésén kívül tervezik a teljes faállomány megújítását, a kertben élő fajok sokszínűségének növelését, a sugárutat övező padok felújítását is. Az egykori 71 százalék helyett jelenleg a Tuileriák területének 42 százalékát borítja növényzet.

A Louvre múzeumot a Concorde-térrel összekötő utat André Le Notre, XIV. Lajos kertjeinek megalkotója 1665-ben tervezte. A történelmi szilfasor a hetvenes években csaknem teljesen kipusztult el egy gombás betegség miatt.

Emiatt jelent meg a köles Nyugat-Európában

A köles a késő bronzkorban jelent meg a mai Franciaországban és Svájc nyugati részén élő emberek étrendjében. Az ellenálló gabona termesztése az Európában akkoriban uralkodó szárazságra adott válasz lehetett.

A bronzkort klímaváltozás, a népesség növekedése és a kereskedelmi kapcsolatok felvirágzása jellemezte. A Genfi Egyetem és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem (UPF) régészei Nyugat-Svájcban és a franciaországi Haute-Savoie területén tucatnyi emberi és állati csontváz, valamint növénymaradvány alapján rekonstruálták, hogyan reagáltak az emberek ezekre a változásokra.

A fogak és csontok biokémiai elemzéséből kiderült, hogy míg a kora bronzkorban árpa és búza szerepelt az emberek ételei között, a késő bronzkortól már megjelent a köles is, ez az Ázsiából származó növény, amely főként száraz környezetben növekszik – mondta Alessandra Varalli, az UPF kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.