A kultikus szegedi papucs újratervezésére írtak ki pályázatot

A szegedi papucs újragondolására írtak ki pályázatot, amelyre bárki beadhatja a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható lábbeli terveit, a legjobb alkotásokból a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában nyílik júniusban kiállítás – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Forrás: MTI2021. 03. 03. 8:51
null
Páratlanok - A szegedi papucs története című kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017-ben Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI/Rosta Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szegedi Papucsért Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza közös pályázatot hirdetett a szegedi papucs készítésének újragondolására. A pályázatra minimum négy innovatív tervvariációt kell készíteni, amelyeken a szegedi papucs jellegzetes karakterjegyei megjelennek. A felhasznált anyagokra vagy a technológiára vonatkozóan nincs megkötés, a lényeg, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható és esztétikus lábbeli szülessen. A pályázatra a tervek mellett egy darab vagy egy pár prototípust is el kell készíteni.

A paprika és a Pick szalámi mellett a török hódoltság korából eredő papucs a 20. század első felében vált fogalommá. A hagyományos technológiával, azaz varrással készült, egylábas papucs készítését minden bizonnyal a törököktől tanulták a dél-alföldi mesterek.

Széles körű elterjedését azt tette lehetővé, hogy az 1879-es nagy árvíz után kikövezték Szeged város utcáit.

A könnyű és csinos lábbeli a vékonyabb pénztárcájú városi nők, valamint a környékbeli falvak parasztasszonyai körében vált divatossá, akiknek a csizma nehézkesnek, fölöslegesnek, a korábban viselt bocskor pedig szegényesnek tűnt. Az utcai viselésre is alkalmas papucs eben az időben sokak számára a polgári félcipőt helyettesítette.

Páratlanok – A szegedi papucs története című kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017-ben
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A 20. század első felében kiteljesedő magyaros ruha mozgalom hatására az otthoni öltözék kellékeként a papucs egyre népszerűbbé vált úri, polgári körökben is.

Remekbe készült papucsaikkal a szegedi papucsosmesterek nemcsak számos helyi és országos ipari kiállításon arattak sikert, de eljutottak a párizsi, brüsszeli világkiállításokra is, az 1930-ban indult Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége már nagy számban kereste és vitte az ország minden tájára a híressé vált hímzett papucsot. A szegedi papucs viselésének és készítésének élő hagyománya 2018-ban került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A mindenki számára nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket, az első három helyezett pénzjutalomban részesül, az első díj 200 ezer forint. A díjátadót a tervek szerint a szegedi papucs napján, június 26-án rendezik a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol a díjat nyert, valamint a zsűri által kiválasztott alkotásokat be is mutatják a közönségnek – áll a közleményben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.