2024 karácsonyán már magyar lazacot ehetünk: Zalából érkezik

Intenzív, szárazföldi (vagyis tengervizet nem igénylő) lazactenyésztésbe kezd a Zalmon Kft. Zalaegerszegen, a következő év elején induló fejlesztésre a cég közel hárommilliárd forint uniós támogatást nyert el. Sagyibó Viktor, a cég alapítója és ügyvezető igazgatója a Portfoliónak elmondta: a speciális lazacfarm nem csupán Magyarországon, de a közép-európai régióiban is egyedülálló halgazdasági befektetésnek számít. A cégvezető nem aggódik a megtérülés miatt: az előrejelzések szerint az évtized végére harmadával bővülhet a lazackereslet.

Jön a magyar lazac (A kép illusztráció) Forrás: unsplash

– A lazactenyésztés régóta jó üzlet, de a legtöbben alapvetően északabbi és tengervízhez kötődő helyszíneken képzelünk el ilyesmit. Mennyire lehet hatékony, versenyképes és környezetbarát a lazac előállítása magyarországi viszonyok között?

– Fontosnak tartom leszögezni, hogy a lazactenyésztés a RAS (Recirculating aquaculture systems) módszerrel történik majd. A RAS magyarul recirkulációs akvakultúra rendszert jelent, amelynek lényege, hogy a felhasznált víz folyamatos tisztításon és szűrésen megy át, így újra és újra fel lehet használni. Azáltal, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség egyes folyamatokhoz, nagyban kíméli a környeztet is.

A legközelebbi hasonló, úgynevezett land-based, vagyis szárazföldi, nem a tengerhez kapcsolódó lazacfarm Svájcban van, egy körülbelül feleakkora, mint a Zalaegerszegre tervezett beruházás; ők norvég technológiát használnak. Lazacfarmok főként Nyugat- és Észak-Európában működnek, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is megtalálhatók a természetes közegben kialakított ketreces lazacfarmok, amik sokkal környezetkárosítóbbak, mint a szárazföldi telepek.

Jön a magyar lazac (A kép illusztráció)
Fotó: Unsplash

Mivel azonban a lazactenyésztéshez alapvetően nincs szükség sós vízre (sőt, a halak életük java részét édesvízben töltik – a szerk.), így az egész világon elindultak fejlesztések, és melegebb éghajlatú, déli országokban, városokban is létrehoztak már land-based farmokat, találunk ilyet például Miamiban, Japánban vagy Franciaországban is. Magyarország ebből a szempontból úttörő, hiszen itthon valósulhat meg a régióban először hasonló beruházás.

– Szakértői prognózisok szerint az akvakultúra előtt valóban nagy jövő áll világszerte, hiszen a hal egy jó fehérjeforrást jelent, amelynek a népszerűsége növekszik. A lazac a halak között is kedvelt, ugyanakkor prémium terméknek számít. Viszont ha Magyarországon haltenyésztésről beszélünk, akkor jobbára a ponty, intenzív formában pedig az afrikai harcsa adódik mint lehetőség. Miért pont a lazacot választották, amire az egész régióban nincs példa?

– Magánemberként is egyre fontosabb szempont a környezetkímélő életmód, üzleti szempontból pedig két évvel ezelőtt kezdtem el kifejezetten környezettudatos, fenntartható befektetési lehetőségeket keresni, amelyek a pénzügyi hozam mellett mérhető, kedvező társadalmi vagy környezeti hatást is kifejtenek.

Magyarországon is látunk egy-egy nagyobb szereplőtől jó példát, viszont az agráriumban eddig csak elvétve voltak jellemzők az ilyen fenntartható befektetések, amelyek társadalmi, illetve környezeti problémák megoldására is törekszenek, így a Zalmon Kft. a szárazföldi lazacfarm-beruházással úttörő ezen a területen.

A teljes cikk ITT olvasható el.