Miért nem elég hatékonyak a munkahelyi videóhívások?

A Covid–19 kényszerűen felgyorsította vírust megelőzően évtizedek óta tartó átállást az otthoni munkavégzésre. A Nature tudományos folyóiratban megjelent 2021-es felmérésben az egyesült államokbeli alkalmazottak 75 százaléka számolt be arról, hogy a távmunkát előnyben részesíti hetente legalább egy munkanapon. További kutatások becsélései szerint az Egyesült Államokban a munkanapok 20 százalékát otthon töltik majd a világjárvány befejeztével.

Amikor innovációt indítunk, el kell térnünk a meglévő megoldásoktól, és új ötletekkel kell előállnunk azáltal, hogy nagy vonalakban, a meglévő ismereteinkből, gyakorlati tudásunkból merítünk. Az ismert tárgyak alternatív módon való felhasználása ugyanezt a pszichológiai folyamatot követeli meg

– magyarázta Melanie Brucks a Columbia Business School adjunktusa és a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

Az egyes párosok teljesítményét aszerint osztályozták, hogy hány ötlettel álltak elő, valamint az ötleteik újszerűsége és értéke szerint rangsorolták az eredményeket. Emellett a kutatók szemkövető szoftvert is használtak, amely kimutatta, hogy a virtuális konferencia résztvevői több időt töltöttek azzal, hogy közvetlenül a partnerüket nézzék, minthogy körbenéztek volna a szobában. Sőt, a videokonferencián részt vevő párok kevésbé emlékeztek a környezetükre, szemben azokkal, akik személyesen találkoztak.

Ez a vizuális fókusz a képernyőn beszűkíti a megismerést. Más szóval, az emberek jobban összpontosítanak a videókonferencia során, ami árt a széles körű, kiterjedt ötletgenerálási gondolatfolyamatnak

– mondta Brucks hozzátéve, hogy az emberek gyakran a környezetükből merítenek ihletet és új ötleteket. A képernyőn keresztül történő interakció pedig akaratlanul is olyan módon szűkíti a figyelmet, ami csökkenti az újszerű ötletek kigondolását.

Az eredményeket megismételték egy hasonló, de nagyobb kísérletben a laboratóriumon kívül

Öt országból mintegy 1500 mérnök vett részt a kutatásban, akik egy távközlési vállalatnál dolgoztak. A résztvevőket véletlenszerűen állították párokba és szintén személyesen vagy online értekezlet formájában kellett csapatban különböző feladatokat megoldani. Arra kérték őket, hogy készítsenek termékötleteket, és válasszanak egyet, amelyet új termékként javasolnak a cég számára.

A tanulmány megállapította, hogy személyesen könnyebb volt az ötletelés, mint a home office-ban végzett munka során (Fotó: Pexels)

Bruck szerint az eredmények hasonlóak, bár a gyakorlat összetettebb volt, mint a laboratóriumi teszt, a mérnökök ismerték egymást, és rendszeres használói voltak a videókonferencia-szoftvernek az otthoni munkavégzések során. 

A kutatás arra kereste a választ, hogy vajon változtat-e az eredményeken, ha a résztvevők ismerik egymást, illetve rendszeresen vesznek részt online értekezleteken.

A tanulmány megállapította, hogy a videóhívás nem akadályozta a munka során folytatott együttműködést. Míg személyesen könnyebb volt az ötletelés, ez nem változtatta meg a kreatív ötletek kritikus értékelésének képességét, például a legjobb ötlet kiválasztását a készletből

 – mondta Bruck.

A kreatív gondolkozás és a Zoom nem összeegyeztethetetlen

Ellen Langer, a Harvard Egyetem pszichológia professzora szerint az új kutatás fontos első lépés, de

hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a kreatív gondolkozás és a videóhívás összeegyeztethetetlen.

Az, hogy hatékonyak vagyunk-e a Zoom használata közben, függ feladattól is és attól is, hogy alapvetően mennyire vagyunk kreatívak.

– mondta Langer, aki nem vett részt a kutatásban. A frizbi felhasználási területeinek generálása és a konfliktuskezelés újszerű módjainak alkalmazása nem ugyanaz.

Talán sokan közülünk gyorsabban szerzünk barátokat személyesen, mint a Zoomon keresztül, és a kreatív gondolkozás virágzik, ha nyugodtak vagyunk. De amikor otthonról Zoomolunk, az emberek valószínűleg nyugodtabbak, mint egy kísérlet során 

– tette hozzá. A szakértő szerint a menedzsereknek nem kell rohanni, hogy az embereket visszatereljék az irodába, de érdemes lehet személyesen is ötletbörzeket tartani.

Bár a különbségek jelentősnek tűnnek, egyelőre ez az egyetlen tanulmány a témában. Kijelenthető, hogy a munkahelytől is függhet az eredmény

 – ezzel indokolta, hogy 

az eredmények alapján nem lenne szükségszerű duplájára emelni a személyes találkozók mennyiségét, amennyiben ez azzal jár, hogy az emberek többségének kétszer annyi időt kellene ingázással tölteni, ami szintén frusztrációt okoz és negatív hatással van a kreatív gondolkozásra. 

Az egyensúly mint mindig, ebben az esetben is kulcsfontosságú lehet.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)