– Az alacsony relatív páratartalom általában – és magasabb léghőmérséklet mellett különösen nagy mértékben – fokozza a nedvesség elpárolgását a légutakat borító nyálkahártyáról, vagyis kiszáradást okoz, megzavarva ezzel a felső légutak nyálkahártyájának a védekezőképességét, a felső légúti hurutok, gyulladások gyakoriságának fokozódásához vezethet – mondta dr. Brugós László, a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Tüdőgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.
50 százalék az optimális
Kifejtette, a relatív páratartalom befolyásolja a levegőben lévő mikroorganizmusok túlélését is, melyek az 50 százalék körüli relatív páratartalmat viselik el a legkevésbé.
– A jelenség pontos magyarázatát nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint ennél a páratartalomnál a legkedvezőbbek a levegőrészecskék agglomerációs lehetőségei, amelyek a baktériumokat hordozó részecskék gyors kiülepedéséhez vezetnek. Ezek alapján az 50 százalék körüli relatív nedvességtartalmat tekinthetjük optimálisnak. Ettől az értéktől bármelyik irányban távolodva, a baktériumok túlélési képessége nő, és egyéb kedvezőtlen következményekkel is számolni kell: a 30 százaléknál alacsonyabb páratartalom kedvezőtlenül hat a légúti nyálkahártyák ellenálló képességére, míg a magasabb, 65-70 százalék feletti páratartalom kedvező feltételeket teremt az allergiás reakciókat kiváltó atkák és gombák szaporodásához. A magas relatív páratartalmat kedvelő háziporatkák is veszélyt jelenthetnek, amelyek széklete nagyon erős allergén. A WHO ajánlása szerint 18-20 Celsius-fok mellett ne legyen kisebb a relatív páratartalom 30 százaléknál, és ne haladja meg a 60 százalékot, illetve – magasabb hőmérséklet esetén – az 50 százalékot. A nagy páratermelő tevékenységeket (pl. ruhaszárítás, főzés stb.) a funkcionálisan erre szolgáló helyiségekben kell végezni, s ezekből a helyiségekből a vízgőzt megfelelő szellőztetéssel el kell vezetni – mondta a szakember.
Légzőszervi rendellenességek
A magas páratartalom hajlamosít a penészgombák, baktériumok, allergének könnyebb bejutásán kívül a nem tuberkulózist okozó, környezetünkben, vizekben, talajban jelenlevő mikobakteriózist okozó baktériumok és Legionellák behatolására. – A hőmérséklet emelkedésével vagy csökkenésével a levegő víztartó képessége megváltozik. Ha nem tartjuk megfelelően a szintet, akkor otthonunkban nemcsak kellemetlenül érezhetjük magunk, hanem családtagjainkkal együtt hajlamosak lehetünk a légzőszervi rendellenességekre, vagy a lakásban levő vegyi anyagok levegőbe kerülésével a kémiai reakciókra is – fejtette ki dr. Brugós László. Hozzátette, a lakás normál páratartalom-problémáinak megoldása érdekében szükség lehet kiegészítő berendezésekre, például egy teljes otthoni szellőztetőrendszerre vagy egy párásító aromadiffúzorra. Ezek a készülékek megfelelő használat mellett javíthatják otthonunk komfortját, illetve célszerű beszerezni egy higrométert, amivel szinten tarthatjuk lakásunk ideális páratartalmát.
