A megfelelő páratartalom többet számít, mint gondolnánk

A magas páratartalom hajlamosít a penészgombák, baktériumok, allergének megjelenésére.

Forrás: pexels.com

Fotó: Shutterstock

Brugós László arról is tájékoztatott, hogy a relatív páratartalom a hőmérséklettől függ, mivel a meleg levegő többet tud párologtatni. Mikor szellőztetünk, a párás levegőt kiengedjük a nagyon száraz levegőt pedig bejuttatjuk a lakásba. Így jelentősen kiszárad a lakás levegője, mivel a nedvességtartalomnak nincs utánpótlása.

A szellőzési rendszer „passzív” elemeinek működését különböző módokon szabályozzuk, hogy alkalmazkodjunk minden helyiségben a szellőzési szükséglethez. A szellőző levegő mennyiségét különböző módokon befolyásolhatjuk: páraszabályozással, manuális működtetéssel, mozgásérzékelő és mozgás­intenzitás-érzékelő által. Ismert, hogy egy lakásban a pillanatnyi páratartalom is jól jelzi a levegő szennyezettségének mértékét.

Vass Kata

A belső páratartalom is meghatározó

– Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60 százalék relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt. A jó hőszigetelésű új vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly páragondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezenkívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

– Az egészséges életmód szabályai vonatkoznak a fokozott páratartalom elleni hatékony alkalmazkodásra is. A megfelelő testmozgás segít az alkalmazkodásban. A ruházatunk legyen könnyű, fedjen minél nagyobb bőrfelületet, szemünket napszemüveg védje, fejünket sapka vagy kendő, valamint fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, naponta 2-2,5 litert.

A lakásban is fontos

A megfelelő, ideális páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van. Egészségügyi és jóléti okokból ez az érték mondható egészségesnek, amely kellemes közérzetet biztosít.

A babaszobába 40-50 százalékos egészséges páratartalom ajánlott. A csecsemő szobájának páratartalmát 40 és 50 százalék között ajánlott tartani. Számos bébiszoba nyáron túl magas páratartalmú, ami piszkos szagokat és penészproblémákat okozhat, ösztönözve az atkák és más káros rovarok terjedését. Ezzel szemben a téli levegő, gyakran túl száraz, orrvérzéshez, torokfájáshoz, bőr kiszáradásához, légzési problémákhoz és kellemetlen érzéshez vezethet a baba számára.

A hálószoba optimális páratartalma 30-50 százalék között legyen. Javíthatja az alvás minőségét, ha szabályozzuk a hálószoba páratartalmát. A levegő relatív páratartalma befolyásolhatja a kényelmet elalvás előtt. A magas relatív páratartalom (azaz 50 százalék feletti páratartalom) meleghullámokat okozhat. A levegőben lévő extra páratartalom miatt az atka és a penész nőhet és virágozhat, allergiákat és asztmát okozva.