A megfelelő páratartalom többet számít, mint gondolnánk

A magas páratartalom hajlamosít a penészgombák, baktériumok, allergének megjelenésére.

Forrás: pexels.com

– Az alacsony relatív páratartalom általában – és magasabb léghőmérséklet mellett különösen nagy mértékben – fokozza a nedvesség elpárolgását a légutakat borító nyálkahártyáról, vagyis kiszáradást okoz, megzavarva ezzel a felső légutak nyálkahártyájának a védekezőképességét, a felső légúti hurutok, gyulladások gyakoriságának fokozódásához vezethet – mondta dr. Brugós László, a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Tüdőgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.

50 százalék az optimális

Kifejtette, a relatív páratartalom befolyásolja a levegőben lévő mikroorganizmusok túlélését is, melyek az 50 százalék körüli relatív páratartalmat viselik el a legkevésbé.

Fotó: Pexels.com

– A jelenség pontos magyarázatát nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint ennél a páratartalomnál a legkedvezőbbek a levegőrészecskék agglo­merációs lehetőségei, amelyek a baktériumokat hordozó részecskék gyors kiülepedéséhez vezetnek. Ezek alapján az 50 százalék körüli relatív nedvességtartalmat tekinthetjük optimálisnak. Ettől az értéktől bármelyik irányban távolodva, a baktériumok túlélési képessége nő, és egyéb kedvezőtlen következményekkel is számolni kell: a 30 százaléknál alacsonyabb páratartalom kedvezőtlenül hat a légúti nyálkahártyák ellenálló képességére, míg a magasabb, 65-70 százalék feletti páratartalom kedvező feltételeket teremt az allergiás reakciókat kiváltó atkák és gombák szaporodásához. A magas relatív páratartalmat kedvelő háziporatkák is veszélyt jelenthetnek, amelyek széklete nagyon erős allergén. A WHO ajánlása szerint 18-20 Celsius-fok mellett ne legyen kisebb a relatív páratartalom 30 százaléknál, és ne haladja meg a 60 százalékot, illetve – magasabb hőmérséklet esetén – az 50 százalékot. A nagy páratermelő tevékenységeket (pl. ruhaszárítás, főzés stb.) a funkcionálisan erre szolgáló helyiségekben kell végezni, s ezekből a helyiségekből a vízgőzt megfelelő szellőztetéssel el kell vezetni – mondta a szakember.

Légzőszervi rendellenességek

A magas páratartalom hajlamosít a penészgombák, baktériumok, allergének könnyebb bejutásán kívül a nem tuberkulózist okozó, környezetünkben, vizekben, talajban jelenlevő mikobakteriózist okozó baktériumok és Legionellák behatolására. – A hőmérséklet emelkedésével vagy csökkenésével a levegő víztartó képessége megváltozik. Ha nem tartjuk megfelelően a szintet, akkor otthonunkban nemcsak kellemetlenül érezhetjük magunk, hanem családtagjainkkal együtt hajlamosak lehetünk a légzőszervi rendellenességekre, vagy a lakásban levő vegyi anyagok levegőbe kerülésével a kémiai reakciókra is – fejtette ki dr. Brugós László. Hozzátette, a lakás normál páratartalom-problémáinak megoldása érdekében szükség lehet kiegészítő berendezésekre, például egy teljes otthoni szellőztetőrend­szerre vagy egy párásító aromadiffúzorra. Ezek a készülékek megfelelő használat mellett javíthatják otthonunk komfortját, illetve célszerű beszerezni egy higrométert, amivel szinten tarthatjuk lakásunk ideális páratartalmát.

Fotó: Shutterstock

Brugós László arról is tájékoztatott, hogy a relatív páratartalom a hőmérséklettől függ, mivel a meleg levegő többet tud párologtatni. Mikor szellőztetünk, a párás levegőt kiengedjük a nagyon száraz levegőt pedig bejuttatjuk a lakásba. Így jelentősen kiszárad a lakás levegője, mivel a nedvességtartalomnak nincs utánpótlása.

A szellőzési rendszer „passzív” elemeinek működését különböző módokon szabályozzuk, hogy alkalmazkodjunk minden helyiségben a szellőzési szükséglethez. A szellőző levegő mennyiségét különböző módokon befolyásolhatjuk: páraszabályozással, manuális működtetéssel, mozgásérzékelő és mozgás­intenzitás-érzékelő által. Ismert, hogy egy lakásban a pillanatnyi páratartalom is jól jelzi a levegő szennyezettségének mértékét.

Vass Kata

A belső páratartalom is meghatározó

– Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60 százalék relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt. A jó hőszigetelésű új vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly páragondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezenkívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

– Az egészséges életmód szabályai vonatkoznak a fokozott páratartalom elleni hatékony alkalmazkodásra is. A megfelelő testmozgás segít az alkalmazkodásban. A ruházatunk legyen könnyű, fedjen minél nagyobb bőrfelületet, szemünket napszemüveg védje, fejünket sapka vagy kendő, valamint fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, naponta 2-2,5 litert.

A lakásban is fontos

A megfelelő, ideális páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van. Egészségügyi és jóléti okokból ez az érték mondható egészségesnek, amely kellemes közérzetet biztosít.

A babaszobába 40-50 százalékos egészséges páratartalom ajánlott. A csecsemő szobájának páratartalmát 40 és 50 százalék között ajánlott tartani. Számos bébiszoba nyáron túl magas páratartalmú, ami piszkos szagokat és penészproblémákat okozhat, ösztönözve az atkák és más káros rovarok terjedését. Ezzel szemben a téli levegő, gyakran túl száraz, orrvérzéshez, torokfájáshoz, bőr kiszáradásához, légzési problémákhoz és kellemetlen érzéshez vezethet a baba számára.

A hálószoba optimális páratartalma 30-50 százalék között legyen. Javíthatja az alvás minőségét, ha szabályozzuk a hálószoba páratartalmát. A levegő relatív páratartalma befolyásolhatja a kényelmet elalvás előtt. A magas relatív páratartalom (azaz 50 százalék feletti páratartalom) meleghullámokat okozhat. A levegőben lévő extra páratartalom miatt az atka és a penész nőhet és virágozhat, allergiákat és asztmát okozva.