Károlyi Mihály szovjet ügynök lehetett

Olaszországban letartóztatják a kommunista agitációt folytató Károlyi Mihályt. Idehaza több napig nem jelennek meg a lapok a nyomdászok sztrájkja miatt. Az új amerikai elnöknek hivatalba lépése alkalmából üdvözlő üzenetet küld a Ház, s a fővárosi gyerekek is jókívánságaikat juttatják el Hardingnak. Erdélyben fel akarják oszlatni a magyar szervezeteket a románok, s nagyszabású kiutasítási programra készülnek.

Forrás: Wikipedia

Igazi bomba hírt közöl március 5-én Az Ujság: Kiutasították Olaszországból Károlyi Mihály grófot. Mint írják, „Az Ujság szerkesztősége késő éjjel azt a jelentést kapta Zürichből, hogy az olasz kormány ma kiutasította Olaszországból Károlyi Mihály grófot, feleségét, Andrássy Katinka grófnőt és titkárát. A kiutasítást az olasz kormány azzal indokolja meg, hogy Károlyi Mihály gróf az utóbbi időben visszaélt a vendégjoggal és kétes elemekkel az olasz állam nyugalmát veszélyeztető tárgyalásokat folytatott.”

A Pesti Napló 6-án már azt közli: „Az olasz rendőrség letartóztatta Károlyi Mihályt.” A lap római tudósítója jelenti: „A felső-olaszországi zavargásokkal kapcsolatban az olasz hatóságok megállapították, hogy a kommunisták külföldről pénzt kaptak és külföldi agitátorok tartózkodnak az ipari centrumokban. A rendőrség gyanúja többek között Károlyi Mihály ellen irányult, aki az utóbbi időben különböző felső-olaszországi városokban bukkant fel. […] Károlyi Mihály római lakásában házkutatást tartottak és ebből az alkalomból leveleket és egyéb iratokat találtak, amelyekből gróf Károlyi összeköttetése az orosz bolsevistákkal kétségtelenül kitűnik. Igen sok pénzt is találtak nála, és az egyik pénzcsomag a »szovjet« fölírást viselte. Miután gróf Károlyi a büntetőtörvénybe ütköző működést fejtett ki, az olasz rendőrség letartóztatta. Mint a lapok jelentik, Károlyit Pontebbán át ki fogják toloncolni az országból. A rendőrség előtt kijelentette Károlyi, hogy Olaszországon át Portugáliába akart utazni, hogy ott letelepedjék.”

Eközben majdnem egy hétig nem jelennek meg a lapok a nyomdászok sztrájkja miatt. Március 5-én Rákosi Jenő főszerkesztő a Budapesti Hírlap vezércikkében úgy értékel: „A sajtó egyheti némasága fojtó ködként nehezedett életünkre. Az ország, a főváros megsiketült és megvakult, a sajtó hőbörtös lekicsinylőinek és ellenségeinek ismét alkalmuk volt tapasztalni, hogy a napisajtó a nyilvánosság füle, szeme és szája. Kellett-e nyomdabeli kollégáinknak a sztrájk kétélű fegyveréhez nyúlni, nem mi döntjük el. Gazdasági célzataikban úgy a mi, mint a nagyközönség szimpátiája mellettük volt és e szimpátiát nem rontották le azok a gyanakvó feltevések, melyek a sztrájk mögött politikai hátteret is kerestek. […] Minél tovább tartott a némaság, annál nagyobb volt az izgalom. Féltek az általános sztrájktól, a kommunizmustól. A rémhírek egyre terjedtek, de inkább csak az utcai és a kávéházi publikumban, mert a polgári társadalom zöme ma már nem fogadná a hírhedt októberi napok gyáva megadásával az ellene támadó rohamokat.”

Az új amerikai elnökhöz, a republikánus Warren G. Hardinghoz komoly reményeket fűznek idehaza is. A Pesti Napló azt adja hírül 5-én, hogy Harding a versailles-i béke megsemmisítését követeli. A Chicago Tribune-re hivatkozva arról számol be, hogy az új elnök programja több más, így a világbéke megvalósítására törekvés vagy a fegyverkezések korlátozása, nemzetközi bíróság alakítása mellett „követelni fogja még a versailles-i béke elvetését és javasolni fogja a népszövetség alapszabályainak módosítását”.

Warren G. Harding Fotó: Wikipedia

A nemzetgyűlésben Huszár Károly volt miniszterelnök indítványozza, hogy az új amerikai elnököt üdvözöljék hivatalba lépése alkalmából. Mint kifejti: „Mi büszke nemzet vagyunk, akik a saját munkánkból akarunk élni, de érezzük, hogy azoknak, akik a legnagyobb ínség idején ételt adtak Budapest éhező gyermekeinek, ruhát adtak a ruhátlanoknak, a munka- és keresetnélkülieket elhalmozták pénzbeli adományokkal, a középosztály nyomorgó rétegeit ellátták a legszükségesebb ruházati cikkekkel, kórházainkat felszerelték, köszönetet kell mondanunk.” Reméli továbbá, hogy az amerikai nemzet „meg fogja érteni a magyar nemzet históriai helyzetét és históriai igazságunk elérésében támogatni fog. Hisszük, hogy az emberi szolidaritásnak az ébredő gondolata, amely Harding megválasztásában egyik fényes bizonyítékát mutatta, gyökeret fog verni az egész világon és a civilizáció megmentése, a magyar nemzet szenvedéseinek elmúlása érdekében az új amerikai köztársasági elnök és az Egyesült Államok egész társadalma mindent el fog követni. (Lelkes taps) A nemzetgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel magáévá tette és elhatározta, hogy az Egyesült Államok elnökét méltóságába történt belépése alkalmából üdvözli.”

Egy másik ünnepi alkalomról a 8 Órai Ujság is tudósít 5-én. „Lobogókkal tele a Múzeum körút, zászlókkal földíszítve a múzeum régi falai. Harmincötezer gyermek gyűlt össze a kertben, hogy elküldjék hálás üdvözletét annak az államférfinak, akinek személye felé fordul most az egész világ, mert várja az újjászületést. […] Az amerikai himnusz és a magyar himnusz éneklése után az ünnepély véget ért. A magyar gyermekvédelmi akciók együttesen készítettek különben egy gyönyörű művészi szőnyeget, melyen fölül az amerikai, alul pedig a magyar címer van kihímezve és ezt fogják a budapesti amerikai főkonzulátus útján eljuttatni Warren Gamaliel Hardingnak, az új elnöknek, hogy a magyar gyermekek hálájáról tanúbizonyságot tegyenek.”

„A bukaresti kormány fel akarja oszlatni az erdélyi magyar szövetséget” – szól a Nemzeti Ujság vezető cikkének címe 6-án. A lap arról ír, hogy az utóbbi időszakban az ottani magyarok helyzete még rosszabb lett. „A román hatóságok ugyanis kevéssel azután, hogy a polgári érzelmű erdélyi magyarok kiléptek politikai passzivitásukból, megkezdték a nemzetiségi »kisebbségek« törvényes üldözését. […] A csak kevéssel ezelőtt megalakult erdélyi magyar szövetségben tömörült magyarok politikáját ugyanis az erdélyi hatóságok annyira veszedelmesnek tartják a román állam egységére, hogy a törvényhatóságok politikai fórumai egymás után intéznek felterjesztést a román kormányhoz a szövetségek haladéktalan feloszlatására. […] A román minisztereknek általában az a nézetük, hogy az erdélyi magyaroknak a román polgári és szocialista pártokban kell megtalálni a helyüket. A minisztertanácsról beszámoló újsághírek szerint a román kormány egy későbbi időpontban érdemlegesen is foglalkozik a nemzetiségi pártok feloszlatásának kérdésével.” A román hatóságok nagyszabású kiutasítási programra készülnek. „Egyelőre a kiutasításokat végrehajtó »népesedési hivatalok« megszervezése folyik. Egyes városokban ezt a hivatalt már fel is állították és most a kiutasítandók névsorának kidolgozásán dolgoznak. Lapjelentések szerint ha a kiutasítási törvény végrehajtása megkezdődik, Erdélyben valóságos népvándorlás lesz, mert városonként több ezerre rúg azoknak a száma, akiket a törvény értelmében az erdélyi román hatóságok kiüldözhetnek otthonukból.”