Fellépünk a nemzeti kisebbségek védelmében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A nagyhatalmak vezetőinek részvételével zajló genovai konferencián Bethlen István kezdeményezésére megszavazzák a nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgáló albizottságot. A miniszterelnök memorandumot terjeszt elő, amelyben a magyar lakosság utódállamokban történő üldözése ellen tiltakozik. Károlyi Mihály az ország ellen intéz támadást egy külföldi lapban, magát ajánlva államfőnek. Bár a globális felmelegedés még ismeretlen fogalom, éppen olyan szélsőséges az időjárás nálunk és szerte Európában, mint manapság.

2022. 04. 17. 22:27
Fellépünk a nemzeti kisebbségek védelmében

                           Állami vezetők a genovai konferencián                                                                   Fotó: Wikipédia

„Gróf Bethlen sikere a kisebbségi kérdésben” ― értékel a Pesti Hírlap április 13-án a hollandiai Hollandsch Nieuws-Bureau nyomán. Mint beszámolnak róla, „gróf Bethlen István magyar miniszterelnök tegnap nagy személyes és erkölcsi sikert ért el, amennyiben elfogadták indítványát, hogy a kisebbségek védelme kérdésének tárgyalása céljából külön albizottságot küldjenek ki. Benes az indítvány tárgyalását meg akarta akadályozni, amennyiben kifejtette, hogy ez a kérdés nem a genovai konferencia, hanem a Népszövetség elé tartozik. Facta elnök pártatlanságának köszönhető, hogy az elnökség ― Lloyd George-dzsal és Barthouval folytatott rövid eszmecsere után ― az indítványt szavazásra bocsátotta, sőt maga pártfogolta azt, hogy a kérdés albizottság elé utaltassék. A nagyhatalmak képviselői azonnal átláttak Benes szándékán, mely azt célozta, hogy a kisebbségek védelmének kérdése olyan fórum elé kerüljön, melyben Magyarországnak nincs is képviselője, a népek szövetsége elé.” 

Ismét hírt ad magáról Károlyi Mihály egykori forradalmi miniszterelnök, majd kommün alatti köztársasági elnök. A 8 Órai Ujság azt írja április 16-án: „Károlyi Mihály IV. Károly király halálát fölhasználta arra, hogy az ország területi integritása ellen támadást intézzen. A királykérdés megoldását állította úgy a nyilvánosság elé, mint amely az európai béke szempontjából káros és meg akarja győzni a kisantantot […], hogy az egyedüli helyes államforma a köztársaság, természetesen Károlyival az élen.” A lap szemlézi a zágrábi Agramer Tagblatt vele készült interjúját, amelyben arról beszél: „Magyarországnak a Szent István koronájával megkoronázott utolsó királyát eltemették, senkit nem köt már hozzá az eskü. Minden mozgalom, amely Magyarország trónjára Habsburgot akar ültetni, bármelyiket is, revansmozgalom.” Kifejti: „Azok, akik Európa újjáépítésén dolgoznak és az egyensúlyt békés eszközökkel akarják helyreállítani, nem tűrhetik, hogy Magyarországon újra bevezessék a királyságot, akár Habsburg jöjjön, akár más nemzeti vagy importált király.” 

Bár a klímaváltozás kifejezés nem fordul elő a híradásokban, szélsőségesen változékony időről cikkeznek a sajtóban. A 8 Órai Ujság április 12-én közli: „Bizonytalan, hogy megváltozik-e az abnormális időjárás”, valamint: „Hosszú évek óta nem volt ilyen április”. Kifejtik: „A metszően fagyos tél és a váratlanul jött kora tavasz után az időjárás szomorú, nyirkos esőssé változott. Áprilisban más esztendőben már gyönyörű napsugaras tavaszi napok járnak, a természetben bokrok és fák bimbóznak és a szántóföldeken az elvetett magvak sarjadzanak ki.” Úgy folytatják: kiszámíthatatlanabb, mint bármikor korábban, s havas eső hideg széllel köszöntött be aznap is. Nemcsak Magyarországon ilyen szélsőséges az időjárás, hanem másutt is. „Ez a furcsa és szeszélyes időjárás azonban nemcsak Magyarország vidékeit boldogítja, hanem egész Európa területére kiterjeszkedik.” A Meteorológiai Intézet is tanácstalan az abnormális idő okait illetően. „A szeszélyes és változó áprilisi időjárás okai előttünk is ismeretlenek. Hogy a hideg és az eső ilyen sűrű egymásutánban váltakozik, az a maximális és minimális depresszió folytonos hullámzásának tulajdonítható. Ilyen április már hosszú évek óta nem volt nálunk, mert az általános szimptóma ebben a hónapban mindig az volt, hogy a tavasz hazánkban inkább korábban, mint későbben érkezett. A hőmérséklet minden nap 3 ― 4 ― 5, sőt több fokkal eltér a normálistól.” 

 

 

 

 

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.