Fellépünk a nemzeti kisebbségek védelmében

A nagyhatalmak vezetőinek részvételével zajló genovai konferencián Bethlen István kezdeményezésére megszavazzák a nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgáló albizottságot. A miniszterelnök memorandumot terjeszt elő, amelyben a magyar lakosság utódállamokban történő üldözése ellen tiltakozik. Károlyi Mihály az ország ellen intéz támadást egy külföldi lapban, magát ajánlva államfőnek. Bár a globális felmelegedés még ismeretlen fogalom, éppen olyan szélsőséges az időjárás nálunk és szerte Európában, mint manapság.

2022. 04. 17. 22:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

                           Állami vezetők a genovai konferencián                                                                   Fotó: Wikipédia

„Gróf Bethlen sikere a kisebbségi kérdésben” ― értékel a Pesti Hírlap április 13-án a hollandiai Hollandsch Nieuws-Bureau nyomán. Mint beszámolnak róla, „gróf Bethlen István magyar miniszterelnök tegnap nagy személyes és erkölcsi sikert ért el, amennyiben elfogadták indítványát, hogy a kisebbségek védelme kérdésének tárgyalása céljából külön albizottságot küldjenek ki. Benes az indítvány tárgyalását meg akarta akadályozni, amennyiben kifejtette, hogy ez a kérdés nem a genovai konferencia, hanem a Népszövetség elé tartozik. Facta elnök pártatlanságának köszönhető, hogy az elnökség ― Lloyd George-dzsal és Barthouval folytatott rövid eszmecsere után ― az indítványt szavazásra bocsátotta, sőt maga pártfogolta azt, hogy a kérdés albizottság elé utaltassék. A nagyhatalmak képviselői azonnal átláttak Benes szándékán, mely azt célozta, hogy a kisebbségek védelmének kérdése olyan fórum elé kerüljön, melyben Magyarországnak nincs is képviselője, a népek szövetsége elé.” 

Ismét hírt ad magáról Károlyi Mihály egykori forradalmi miniszterelnök, majd kommün alatti köztársasági elnök. A 8 Órai Ujság azt írja április 16-án: „Károlyi Mihály IV. Károly király halálát fölhasználta arra, hogy az ország területi integritása ellen támadást intézzen. A királykérdés megoldását állította úgy a nyilvánosság elé, mint amely az európai béke szempontjából káros és meg akarja győzni a kisantantot […], hogy az egyedüli helyes államforma a köztársaság, természetesen Károlyival az élen.” A lap szemlézi a zágrábi Agramer Tagblatt vele készült interjúját, amelyben arról beszél: „Magyarországnak a Szent István koronájával megkoronázott utolsó királyát eltemették, senkit nem köt már hozzá az eskü. Minden mozgalom, amely Magyarország trónjára Habsburgot akar ültetni, bármelyiket is, revansmozgalom.” Kifejti: „Azok, akik Európa újjáépítésén dolgoznak és az egyensúlyt békés eszközökkel akarják helyreállítani, nem tűrhetik, hogy Magyarországon újra bevezessék a királyságot, akár Habsburg jöjjön, akár más nemzeti vagy importált király.” 

Bár a klímaváltozás kifejezés nem fordul elő a híradásokban, szélsőségesen változékony időről cikkeznek a sajtóban. A 8 Órai Ujság április 12-én közli: „Bizonytalan, hogy megváltozik-e az abnormális időjárás”, valamint: „Hosszú évek óta nem volt ilyen április”. Kifejtik: „A metszően fagyos tél és a váratlanul jött kora tavasz után az időjárás szomorú, nyirkos esőssé változott. Áprilisban más esztendőben már gyönyörű napsugaras tavaszi napok járnak, a természetben bokrok és fák bimbóznak és a szántóföldeken az elvetett magvak sarjadzanak ki.” Úgy folytatják: kiszámíthatatlanabb, mint bármikor korábban, s havas eső hideg széllel köszöntött be aznap is. Nemcsak Magyarországon ilyen szélsőséges az időjárás, hanem másutt is. „Ez a furcsa és szeszélyes időjárás azonban nemcsak Magyarország vidékeit boldogítja, hanem egész Európa területére kiterjeszkedik.” A Meteorológiai Intézet is tanácstalan az abnormális idő okait illetően. „A szeszélyes és változó áprilisi időjárás okai előttünk is ismeretlenek. Hogy a hideg és az eső ilyen sűrű egymásutánban váltakozik, az a maximális és minimális depresszió folytonos hullámzásának tulajdonítható. Ilyen április már hosszú évek óta nem volt nálunk, mert az általános szimptóma ebben a hónapban mindig az volt, hogy a tavasz hazánkban inkább korábban, mint későbben érkezett. A hőmérséklet minden nap 3 ― 4 ― 5, sőt több fokkal eltér a normálistól.” 

 

 

 

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.