Bethlen rendreutasítja az Ébredő Magyarokat

Az Ébredő Magyarok küldöttsége az Országházban újságírókat inzultál és követelőzően lép fel a miniszterelnökkel szemben is. Bethlen István rendreutasítja a delegációt, amivel az ellenzéki sajtó elismerését is kivívja. Eckhardt Tibor parlamenti szűzbeszédében négy lap betiltására tesz javaslatot, ám kiderül: a vád ingatag. Erdélyben kötetet adnak ki a kisebbségi magyarság szenvedéseiről, amit a Népszövetséghez is eljuttatnak. Jugoszláviából ismét magyarokat utasítanak ki a választások közeledtével.

(Eingeschr?nkte Rechte f?r bestimmte redaktionelle Kunden in Deutschland. Limited rights for specific editorial clients in Germany.) Tibor v. Eckhardt *26.10.1888-03.09.1972+- Politiker, Reichstagsabgeordneter- ungarischer Hauptdelegierter im V?lkerbund in Genf. (Photo by Robert Sennecke/ullstein bild via Getty Images) Fotó: ullstein bild Dtl.

A polgári liberális sajtó is értékeli a miniszterelnök határozott fellépését. A Magyarország július 27-én „Bethlen keményen szembeszállt az Ébredőkkel” főcímmel jelenik meg. A Pesti Napló „Kapák és kaszák” című vezércikkében szintén méltatja a kormányfőt. „Egy küldöttség arra kérte a miniszterelnököt, hogy Héjjas Iván előtt nyissa ki a fogház ajtaját. […] ámbár tudhatta volna, amit mindenki ebben az országban, hogy olyan államban, ahol a törvények uralkodnak, a miniszterelnök nem bocsáthat valakit ki a fogházból. Ez a törvények alapján ítélkező bíróság dolga. […] Egy szónok durván megfenyegette a miniszterelnököt; azt mondotta, hogy a Duna–Tisza közén kaszák és kapák már a kezekben vannak, akkora az elkeseredés, és ezért nem kéri, de követeli, hogy kívánságukat teljesítsék. Gróf Bethlen István nem ijedt meg a felemelt kaszáktól és kapáktól. Kiegyenesedett és a törvényes rend ellen intézett inzultust méltóságteljesen visszautasította.” A lap üdvözli, hogy félreütötte „az arca előtt hadonászó kaszákat és kapákat, s kemény szavakban bélyegezte meg a küldöttség forradalmi hangját és forradalmi magatartását”.

Eckhardt Tibor  Forrás: Gettyimages.com

Egy előző napmandátumhoz jutott egységes párti képviselő, Eckhardt Tibor parlamenti szűzbeszédét viszont már nem fogadják ilyen tetszéssel a Pesti Naplónál, mivel több lap betiltására tesz javaslatot. Úgy fogalmaz a tudósítás szerint: „Magyarországon még ma is vannak sajtóorgánumok, amelyek felelősek az ország leromlásáért, melyek ugyanazt a politikát követik, mint a kis-entente.” Emiatt „Szükségesnek tartja felkérni a kormányt, hogy ugyanazt az erélyt balról is érvényesítse, amit jobb felé látunk tőle”. Határozati javaslatot nyújt be a következő szöveggel: „Utasítsa a nemzetgyűlés a magyar királyi kormányt, hogy a »Világ«, »Az Est«, a »Pesti Napló« és a »Magyarország« című lapokat haladéktalanul, végérvényesen tiltsa be.” Eckhardt azt is nehezményezi, hogy választókerületében az egyik község jegyzőjét Az Est szerinte „parancsoló módon szólította föl, hogy közölje vele a községben lévő hadirokkantak és hadiözvegyek névsorát”. Az Est kiadóhivatala ― amely a Pesti Naplót és a Magyarországot is megjelenteti ― válaszul közzéteszi a levelet. „ Tisztelettel kérjük a tekintetes Elöljáróságot, szíveskedjenek a mellékelt válaszboríték felhasználásával a községben s a hozzátartozó helységekben lakó hadiözvegyek, rokkantak és nyugalmazott állami alkalmazottak neveit velünk közölni. […] megbízható, pontos adatokat kívánunk beszerezni, hogy azután a közölt címekkel levélileg összeköttetésbe léphessünk. Egészen könnyű munka végzését szeretnők rábízni a vállalkozóra, természetesen megfelelő díjazás mellett. Szívességükért előre is köszönetet mondunk, s vagyunk tisztelettel: Az Est kiadóhivatala.”

Hozzáteszik, hogy nemcsak a szociális és humanitárius szempontok vezették őket a körlevél kiküldésével, hanem egyenesen egy belügyminiszteri rendelet értelmében jártak el, „amely a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és nyugalmazott állami alkalmazottaknak elsőbbségi jogot biztosít a lapok terjesztése körül”.

A Pesti Napló imént idézett vezércikke mindezek miatt felteszi a kérdést: hajlandó-e a kormányfő éppoly erősen visszautasítani Eckhardt kaszás-kapás felszólalását, ahogy a delegációét? „Ha tehát a miniszterelnök valóban helyre akarja állítani a törvények uralmát, a maga portáján kell először rendet teremtenie.” Az új képviselő abszurd indítványa természetesen nem valósult meg.

Július 28-án a Pesti Naplóban „Borzalmas adatok az erdélyi magyarság szenvedéseiről” címmel jelenik meg cikk, amelyben arról írnak, hogy az erdélyi Magyar–Székely Egyesület a Népszövetséghez fordul. Mint írják, 1919. december 9-én a szövetséges hatalmak és Románia szerződést kötöttek a kisebbségek védelmére. „Hogy mennyit ér ez a garancia, azt tudtuk eddig a kétségbeesett menekültek ezreitől. Most azonban a Magyar–Székely Egyesület, mely a Népszövetség támogatására alakult, összegyűjtötte a romániai magyar kisebbség sérelmeit, s e munkálatoknak első kötete ma hagyta el a sajtót. Az adatokat fölterjeszti a Népszövetséghez is és az eredeti okmányok, jegyzőkönyvek, fényképek tömege letagadhatatlanul fogja Európa szeme elé állítani mindazt, amit Romániában a magyar kisebbség ellen elkövettek.”

A Pesti Napló ugyanaznap arról is hírt ad, hogy a belgrádi kormány parancsára 400 000 magyart és németet kihagytak a választói névjegyzékből. A 8 Órai Ujság pedig arról cikkez, hogy a korábban kiutasított magyarok mintegy huszonöt százalékát visszaengedték ugyan szülőföldjükre, illetve Jugoszlávia területére, azonban újabb kétszáz családot utasítanak ki. Az üggyel kapcsolatban a Budapesti Hírlap még július 25-én arról számol be, hogy a párizsi Le Temps részletesen foglalkozott a Jugoszláviából kiutasított magyarok esetével. A Morning Post értesülésére hivatkozva közlik, hogy a magyar kormány sürgősséggel fordult a Népszövetséghez, közbenjárását kérve a kiutasítások megakadályozására. A Le Temps megírja: Budapesten úgy vélik, hogy „a szerb kormány a kiutasítások révén tulajdonképpen azoktól akart megmenekülni, akik a küszöbönálló választásokon kétségkívül a kormány ellen szavaztak volna”.