Razziákkal az árdrágítók ellen

A kormány minden törekvése a gazdasági és pénzügyi helyzet megjavítására és a korona stabilizálására irányul ― nyilatkozza a Pesti Naplónak a miniszterelnök. A Magyarország úgy véli, Kossuth szelleme éledt újjá Bethlen Istvánnak a közteherviselés melletti kiállásával. A mesterséges drágaság letörésére razziákat tartanak, s százötven embert letartóztatnak. Módosításokkal az ellenzék is támogatja a kormány adópolitikáját. Felköszöntik József főherceget ötvenedik születésnapján. Az erdélyi zsidóságot a román kormány a magyar nemzethez számítja, amit ők maguk régóta kérnek. Apponyi Albert egy amerikai lapnak kifejti: az Egyesült Államok kénytelen lesz Európa segítségére sietni.

A Magyarország augusztus 11-én arról ír, hogy Bethlen „a drágaság radikális letöréséről adott programot”. Daruváry Géza igazságügyi miniszter a parlamentben „bejelenti, hogy a büntetési tételek felemelését a kormány megfontolás tárgyává fogja tenni”. A valutaspekuláció megakadályozására új büntetőtörvény készül. A kormányfő felszólalásában „úgy látja, hogy a bírói ítéletek meghozatala igen lassú és igen hosszú időt vesz igénybe. Az ítéletek nem olyan időben keletkeznek, amikor arra szükség volna, hanem olyankor, amikor már egészen más szituáció van, mint amikor a bűntett elkövettetett. Szükséges tehát, hogy a bírói ítéletek meghozatalánál fokoztassék a gyorsaság, amit azzal vél elérni, hogy a kihágási büntetéseket fenn kell tartani.” 

A Pesti Hírlap augusztus 13-án az Árvizsgáló Bizottság erélyes fellépéséről tudósít. „Egész délelőtt szakadatlanul folyt a razzia és a déli órákban, mikor a repülő bizottságok munkája befejeződött, százötven letartóztatás volt. Akiket kisebb árdrágításon kaptak rajta, azok ellen kihágási eljárást indítottak, de a nagyobb árdrágítók súlyosabb elbírálás alá kerülnek. Az ilyeneket az ügyészségre állítják elő, ahol azonnal megindul ellenük a bűnvádi eljárás.” A jogszabályellenes drágítás részleteire és következményeire is kitérnek. „Különösen nagy a különbözet a szőlő beszerzési és eladási ára között. A legjobb fajtát a termelők 60 koronáért árusítják, a viszonteladók pedig 100-140 koronáért mérik kilóját. A vöröshagyma kilója a hajókon 65 korona, a vásárcsarnokokban 90 korona. A délelőtt folyamán a razziából kifolyólag hatvan előállítás történt. Az előállítottakat a detektívek átadták az Árvizsgáló Bizottságnál felállított ügyészségi kirendeltségnek.” Sokszor a hatóságoknak már nem is kell fellépniük. „Budapest környékén délelőtt lovasrendőr őrjáratok cirkáltak. Előállítás itt azonban nem történt, mert a járőrök puszta megjelenése elég volt ahhoz, hogy a nyerészkedők kedvét elvegye a jogtalan üzérkedéstől.” 

„Az ellenzék is támogatja a kormány adópolitikáját” ― tudatja augusztus 11-i címében a 8 Órai Ujság. Az Egységes Párt intézőbizottságának a határozatára hivatkoznak, amely szerint „a nemzet átérzi annak az áldozatkészségnek a szükségét, amelyet ma az ország gazdasági újjépítése mindenkitől, gazdától, kereskedőtől, nagybirtokostól és kisbirtokostól egyaránt megkíván.” Kállay Tibor pénzügyminiszter nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy rendelkezésre álljanak az államháztartás rendbehozatalához elengedhetetlen összegek, „viszont olyan megértést tanúsított a gazdatársadalom kívánságaival szemben, hogy a javaslatot a pénzügyi bizottság a módosításokkal együtt el fogja fogadni.” Az ellenzék pozitívan áll a kérdéshez. „Az ellenzék tagjai nem hívei az eredeti javaslatnak, és az ellen állást foglalnak. Ha azonban a kormány a progresszivitást a javaslatban keresztülviszi, akkor nincs akadálya annak, hogy az ellenzék is támogassa a javaslatot.” Kállayban a lap szerint megvan ez a konstruktív törekvés. 

József főherceg                                       Fotó: Wikipédia

Felköszöntik József főherceget ötvenedik születésnapján. A Pesti Hírlap augusztus 10-én úgy ír: „A nagy nádor legendás hírű unokája, József főherceg tábornagy, a magyar katonák csodálatos rajongással övezett »hős József apánk«-ja, az elsivárult viszontagságos időkhöz illő egyszerűséggel ülte meg szerdán ötvenedik születésnapját. A pompa hiú csillogása helyett annak a szeretetnek a tiszta meleg fénye sugárzott ezen a korünnepen, amelyet az egész magyarság olyan őszintén táplál a finom lelkületű, igaz magyar érzésű főherceg iránt.” A Habsburg főherceg várbeli palotájába Horthy Miklós is ellátogat gratulálni az ünnepeltnek. „A kormányzó után gróf Bethlen István miniszterelnök érkezett meg és a kormány képviseletében üdvözölte a főherceget, majd Belitska Sándor honvédelmi miniszter és báró Vitéz Nagy Pál tábornok a hadsereg ragaszkodását fejezték ki.” 

A 8 Órai Ujság augusztus 12-én közli: „Az erdélyi zsidóságot a román kormány a magyar nemzeti kisebbséghez számítja”. Emlékeztetnek: „A román kormány eredetileg önálló külön nemzetiségnek jelentette ki a területén élő zsidóságot. Ezt a politikai abszurdumot, amit a zsidóságnak önálló nemzetiséggé való deklarálása jelentett, a román politikai körök kiküszöbölni igyekeznek.” Felemlegeti a lap, hogy az erdélyi zsidóság mindig a magyarsághoz tartozónak vallotta magát. „Maga az erdélyi zsidóság is kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vallás nem határozza meg egyúttal a nemzetiségi hovatartozóságot és ezért soha nem szűnt meg követelni azt, hogy eddigi magyar kultúráját, magyar nyelvű iskoláit és egyéb intézményeit csorbítatlanul hagyják meg számára.” Idézik a bukaresti Adevarul feltűnést keltő cikkét, amely úgy foglal állást: „az erdélyi zsidók a háború előtt magyarok voltak, azoknak minden szokásaival és erkölcseivel. Ezért nem vitatható új helyzetük az új állami alakulatban. Ők is a magyar nemzeti kisebbséghez tartoznak, mint ahogy az a békeszerződésből következik.” A 8 Órai Ujság úgy összegez: „Az Adevarul idézett sorai világos bizonyságai annak, hogy az erdélyi zsidóságot a román kormány immár a magyar nemzeti kisebbséghez számítja, ami egyébként önmagától értetődő is.” 

Gróf Apponyi Albert interjút ad karlsbadi nyaralása alatt a New York Heraldnak, amit a Magyarország augusztus 11-én szemléz. A nemzetközileg elismert politikus úgy látja: „az Egyesült Államok valószínűleg kénytelen lesz majd Európa segítségére sietni, de mire ez az elhatározásuk megérik, már késő lesz. Amerikát nem holmi idealista vagy önzetlen indító okok, hanem saját jól felfogott érdeke készteti majd erre a lépésre.” Szerinte ugyanis a háború utáni békeszerződések kidolgozói „megfeledkeztek arról a tényről, hogy az egész világ egyetlen nagy gazdasági egység vagy szervezet: lehetetlenség volt várni, hogy a világ gazdasági szervezete ép és egészséges marad akkor, amikor ennek a szervezetnek fontos tagjait megbénították.” A magyar békedelegáció egykori vezetője arról is beszél, hogy továbbra is várjuk a trianoni diktátum korrekcióját: „Magyarország a nyugati civilizációhoz intézett kérését arra alapítja, hogy lakosságának és területének kétharmadát elvették tőle. Magyarország továbbra is kérni fogja ennek az igazságtalanságnak a jóvátételét.”