Titkolják távlati programjukat a szocialisták

Nem a szociáldemokraták munkaprogramjával van gond, hanem a távlati céljaikkal, amelyeket titkolnak ― fejti ki a Házban Bethlen István. A miniszterelnök arról is beszél, hogy egyes baloldali emigránsoknak nem a múltjuk gátolja meg a hazajövetelét, hanem Magyarország-ellenes jelenük. Eckhardt Tibor a kormányfő felszólítására visszavonja lapbetiltó indítványát. A kommün bukásának harmadik évfordulóján Perényi Zsigmond azt kéri: csak a nemzet ellenségeit gyűlöljük, ne egymást. A budapesti amerikai nagykövet szerint hazánk mindig a civilizáció élén haladt, ezért megérdemli a segítséget. Kassán cseh nacionalisták erőszakosan félbeszakítanak egy magyar rendezvényt. Rimaszombatban börtönre ítélnek öt embert a magyar Himnusz elénekléséért.

Másnap a kormányfő Eckhardt Tibor lapbetiltási javaslata kapcsán kér szót. A Pesti Hírlap beszámolója szerint arra kéri képviselőtársát, vonja vissza indítványát, mivel bár Az Est, a Magyarország, a Pesti Napló és a Világ kétségtelenül szerepet játszottak a forradalom előkészítésében, ám a négy évvel ezelőtti cselekmények már régen, büntetőjogilag fél év után elévültek. Eckhardt ezután szintén felszólal. „Miután a kormány hazafiságában és erélyében tökéletesen megbízom és úgy általános politikáját, mint ebben a kérdésben tett nyilatkozatát is helyénvalónak tartom, az indítványt visszavonom. (Felkiáltások. Egy hang a szélsőbaloldalon: Akkor miért tette meg? Komédia!)” 

A Júniusi Bajtársak Szövetsége megünnepli a proletárdiktatúra bukásának harmadik évfordulóját. A megemlékezésen báró Perényi Zsigmond volt belügyminiszter arról beszél, hogy csak a nemzet ellenségeit gyűlöljük, ne egymást. „Először a gyűlölet mérges dudváit kell önmagunkból kitépni, kiirtani, szívünkbe a haza és magyar testvéreink iránt való szeretet magvait ültetni. Mert a szeretet szüli a nemzeteket és egyedül ez biztosítja jövőjüket. Ez a szeretet pompás gyümölcsöket fog teremni, mert akkor képesek leszünk a nagy célnak és legnagyobb feladatnak a mi önös érdekeinket alárendelni, akkor képesek leszünk a nagy szenvedéseket elviselni és leküzdeni, akkor a magyarságban levő vágyak és erők áldozatkész tettek alakjában fognak megnyilvánulni és jönni fog a nagyszerű magyar feltámadás.” 

Báró Perényi Zsigmond Fotó: Wikipédia

Az Egyesült Államok nagykövetének hívására amerikai diákok csapata érkezik tanulmányútra 37 főiskoláról hazánkba. Az Akadémián ünnepélyesen fogadják őket, s Lukács György volt kultuszminiszter (Nem azonos a volt népbiztossal ― a szerző) hangsúlyozza: nem feledjük, hogy az USA nem ratifikálta a kegyetlen trianoni békeszerződést. Theodore Brentano amerikai nagykövet üdvözölve József főherceget is, arról beszél: „Magyarország mindig a civilizáció élén haladt, holott sokat küzdött a múltban és most is a legjobban érezte a háború csapásait. A magyar tudományos intézetek páratlanok voltak a világon és most a fejlődés lehetőségétől megfosztva állanak. Megérdemlik, hogy tanulmányozzák és segítsék őket.” Kijelenti: legközelebbi céljuknak a magyar tudományos élet támogatásának kell lennie. 

Az Ujság augusztus elsején magyarellenes zavargásokról számol be Kassán. „A magyar ellenzéki pártok vasárnap délelőtt nagygyűlést akartak tartani a Schalkház dísztermében. A gyűlést azonban a szláv nacionalisták erőszakoskodásai miatt nem lehetett megtartani. Alighogy Szalay László, a Magyar Jogpárt elnöke megnyitotta az ülést, egy mintegy ötszáz emberből álló cseh tömeg nyomult a terembe. Felrohantak az elnöki emelvényre, hol egy Csernoch nevű legionista hangos szóval kijelentette, hogy a magyarságnak nincsen joga magyar iskolákra, sőt ezentúl a magyar szót sem fogják megtűrni a tót Kassán.” A magyarok kitértek a provokáció elől, nem került sor a teremben tettlegességre. „A cseh csőcselék azonban nem elégedett meg ezzel a provokálással, végigvonultak a város utcáin és egy magyar ruhás leányt inzultáltak.” 

Szintén felvidéki magyarellenes rasszista cselekményről számol be a Pesti Napló augusztus 5-én. „A rimaszombati törvényszék ma tárgyalta huszonnégy magyar ember ügyét, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert 1921. augusztus 21-én éjjel a dobsinai fürdő kertjében elénekelték a magyar Himnuszt. Magyar kisgazda és iparos párt alakult akkor Dobsinán, s az alakuló gyűlés után szólalt meg az ajkukon az imádság: Isten áldd meg a magyart! Balog Dezső cigányprímás kísérte az éneket, s most ő is odakerült a bíróság elé.” A bíróság ítélete: öt vádlottat 14 napi államfogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítél, egy évre felfüggesztve. A többi vádlottat bizonyíték hiányában felmentik. Az érintettek megfellebbezik az ítéletet.