Az országos drágaságról és a különböző antiszemita jelenségekről is kifejti álláspontját a Házban Bethlen István miniszterelnök. A Budapesti Hírlap október 21-én számol be a parlamenti történésekről „Bethlen István gróf a társadalmi izgatás ellen” címmel. A kormányfő a megtett intézkedésekre is kitér, de szerinte nem az árak emelkedése miatt akarták összehívatni a szocialisták a nemzetgyűlést: „A drágaság leküzdésére szolgál a valuta védelme, a Devizaközpont fölállítása, az import megszigorítása, a kereskedelmi hitelek szigorú megszabása és sok más. Egy konkrétumot sem hoztak föl a kormány mulasztásaira. A nemzetgyűlés összehívásának nem a drágaság kérdése volt az igazi oka.” Felemlíti: a szocialistákat meghívta egy megbeszélésre és közölte velük, hogy minden komoly javaslatot kész megvitatni, ám ők ragaszkodtak ahhoz, hogy politikai adut szerezzenek a kezükbe és nem álltak el az indítványuktól. Bethlen szerint a parlament nem alkalmas arra, hogy a drágaságról nyugodtan lehessen tárgyalni. „Tanúi voltunk annak, hogy a drágaság kérdését az egyik társadalmi osztály a másikkal akarja megoldatni. Ilyenformán csak az egyik társadalmi osztályt uszítják a másik ellen.” A miniszterelnök rámutat, hogy a fokozott áremelkedéssel nem csupán Magyarországon küszködnek. „A drágaság nem magyar probléma, hanem világprobléma. Európában Magyarország a legolcsóbb állam, még a tej és a tojás is olcsóbb, mint Romániát kivéve bármely európai államban.”
Az erőteljes társadalmi mozgalmakra, a legkülönfélébb szervezetek létrehozatalára is reflektál: „Soha Magyarországon annyi egyesület nem alakult, mint az utóbbi években.” A jobb- és a baloldal egyöntetű helyeslése közepette utal rá viszont, hogy szigorúan a törvény alapján állva olyan titkos szervezkedéseket, amelyek politikai célokat szolgálnak, nem tűr meg a kormány. A magyarországi szervezkedést illetően elmondja, hogy amikor a belügyminiszter tudomást szerzett róla, rögtön magához kérette Friedrich István egykori, kommün utáni miniszterelnököt. Bethlen kijelenti: „Legyenek meggyőződve, hogy ha ez a szervezkedés az általam jelzett szempontokkal ellentétbe jut, a kormány tudni fogja a kötelességét.” Iróniába csomagolva elítéli a garázda antiszemitákat: „vannak egyes túlbuzgó fiatalemberek, akik azt hiszik, hogy a keresztény eszmének tesznek szolgálatot kávéházi, utcai verekedésekkel. Kijelenthetem, hogy keresztény politika alatt sohasem értettem antiszemitizmust. Egy nagy ellensége van a keresztény szellemnek, az a meggondolatlan antiszemita politika, amely a kávéházi és utcai botrányokban nyilvánul.” A kormányfő állásfoglalását a jobb- és a baloldalon is hosszantartó tapssal honorálják. Bethlen hozzáteszi: Rakovszky Iván belügyminiszter utasítást adott a rendőrségnek, hogy minden esetben állítsa elő az elkövetőket, „amely nemcsak bekíséri, hanem hosszabb ideig ott tartja őket, mindaddig, amíg ki nem derül, hogy milyen motívumokból történt a rendzavarás.” Reagál Rassay Károlynak arra a vádjára, hogy a kormány nem mer szembeszállni azokkal, akik a törvény ellen vétenek. „Kijelentem, hogy nekünk nincs szükségünk ebben a tekintetben még a parlament buzdítására sem, mert kötelességünket mindenkivel szemben teljesíteni fogjuk.”