Ismét felerősödnek a hazánkat támogató hangok nyugaton. Az Ujság március 10-én arról ad hírt, hogy egy tekintélyes brit felsőházi tag, Lord Newton nyilvánosan kiállt Magyarország igaza mellett. „Newton lord, aki mint az angol felsőház tagja, minden alkalmat megragadott arra, hogy Magyarországot védelmébe vegye és több ízben követelte az igazságtalan trianoni szerződés revízióját, a Times mai számában ismét védelmünkre kelt.” A közzétett nyilatkozat szerint Magyarország nem képes jóvátételt fizetni, mert „egyetlen állammal sem bántak oly kegyetlenül, mint Magyarországgal, mely területének és lakosságának kétharmadát vesztette el. Románia a háború után 100 millió fontot követelt Magyarországtól, amely természetbeni jóvátételt is fizetett úgy, hogy még Görögország is kapott jóvátétel címén Magyarországtól. Olyan kísérlet, mely Magyarországot jóvátétel fizetésére kívánja kényszeríteni, rögtöni pusztulást és romlást hozna ezen országra.” Az antanthatalmakat is felszólítja álláspontjuk revideálására. „A szövetségesek nem kívánhatják, hogy Magyarországból egy második Ausztria keletkezzék. A békeszerető angol közvéleménynek nem szabad helyeselnie, hogy Magyarországtól jóvátételt vagy vele szemben egyéb rendszabályokat követeljenek.”
A parlamentben tovább tart a vita a Petőfi-emlékülés elmaradásáról, amelynek az az oka, hogy a szocialisták a nagy költő tiszteletére rendezett ülésen provokatívan több felszólalót akartak és annak törvényi kimondását, hogy nem lehet cenzúrázni a verseit. A Budapesti Hírlap március 15-i tudósítása szerint gróf Bethlen István miniszterelnök a plenáris ülésen „kijelentette, hogy szívesen járult volna hozzá a kormány a holnapra tervezett ünnepi ülés megtartásához, ha biztosítható lett volna, hogy az ülés valóban ünnepies és egyöntetű lesz. Legnagyobb sajnálatára azonban az ellenzék egyik frakciója politikai vitára akarta felhasználni az ünnepi alkalmat.” Az érintett és emlegetett szociáldemokrata párt egyik vezetője, Peidl Gyula személyes kérdés címén felszólal és pártja „nevében tiltakozott az ünneprontás vádja ellen. A szociáldemokraták csak azt akarták, hogy az ünnepség őszinte legyen. Hozzá is járultak az elnök tervezetéhez, de amikor az egész világon – mondotta – száz százalékig ünneplik a nagy költőt, csak nálunk nem, kiegészítést akartak indítványozni, hogy ezentúl rendőri és közigazgatási hatóságok ne avatkozzanak bele abba, hogy milyen százalék erejéig szabad Petőfit ünnepelni.” A kormányfő válaszol a baloldali honatyának. „Valóban – mondotta – vannak képviselők, akik csak öt százalékig ünneplik Petőfit (taps a jobboldalon), akik csak azt a versét szavalják: »Akasszátok fel a királyokat!«. A miniszterelnök e szavai nyomán a jobboldal zúgó tapsban tört ki, míg az ellenzék óriási zajjal és közbeszólások özönével felelt rájuk. A miniszterelnök végül még kijelentette, hogy ezek a képviselők nem annyira Petőfit, mint saját érdekeiket akarják ünnepelni.”