Czukor Adolf megsegíti szülőfaluját

Horthy Miklós kormányzó fogadja az ifjúság képviselőit, akiket az ország érdekében a márciusi 15-i ünnepet követő incidensek után felelős magatartásra kér. A komáromi és a bajai képviselő-választásokon az összefogott ellenzék várakozásaival ellentétben kormánytagok nyerik el titkos szavazással a mandátumokat. Bemutatják Albertfalván az első magyar konstrukciójú repülőgépet, amelyet a trianoni diktátum után gyárthattunk. A hollywoodi filmipar megteremtője, Czukor Adolf (Adolph Zukor) – hazalátogatva bodrogközi szülőfalujába – mintegy hetvenmillió koronát fordít jótékonyságra, többek között a térségnek létfontosságú malmot teljesen felújíttatva.

514867274 Adolph Zukor Leaning on Railing of Normandie Fotó: Getty Images/Bettmann

Nagy közfigyelem mellett zajlik Komáromban a képviselő-választás, miután a kormánypárt és az ellenzék közötti presztízsharcról van szó. A Budapesti Hírlap március 27-én már a végeredményt közli. Késő éjszakai jelentésük szerint gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter abszolút többséggel győzött. „Leadtak összesen 1524 szavazatot. Érvénytelen volt 8. Beniczky Ödönre 726-an, Klebelsberg Kunó grófra 790-en szavaztak. A közoktatásügyi minisztert tehát 64 szavazattöbbséggel választották meg Komárom képviselőjévé.” Egy nappal később arról ad hírt a lap, hogy már a bajai választás szavazatainak az összeszámlálása is megtörtént. „Ma hirdették ki a bajai választás eredményét. A leadott 6160 szavazatból Walko Lajos kereskedelmi miniszter 3184-et, ellenjelöltje, Kiss György dr. pedig 2976-ot kapott, s ehhez képest Walko Lajost 208 többséggel Baja város képviselőjévé választották. Az eredmény kihirdetése a városban nagy lelkesedést keltett.” Komáromban szintén üdvözlik a voksolás győztesét, aki már át is veszi a mandátumot és a délelőtt folyamán a városba érkezik. „A minisztert nagy lelkesedéssel fogadta a város lakossága. Vetsey Ede választási elnök a városházán adta át a város új képviselőjének megbízólevelét. Délben a miniszter tiszteletére ebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el.” 

A Pesti Naplóban március 28-án az a vezető anyag, hogy „Rassay élesen támadja a keresztény ellenzéket Beniczky elbukása miatt”. Azt írják: „A komáromi választás eredménye általános meglepetést keltett a polgári ellenzéki politikusok között.” Rassay Károly liberális ellenzéki képviselőt kérdezik, aki úgy nyilatkozik: „A komáromi és bajai választások eredménye mélyen lehangol. Nem keresek vigasztalást abban a kormányra nézve kétségtelenül kellemetlen körülményben, hogy mindkét helyen csak egy kis töredékkel sikerült szótöbbséget szerezni a kormány tagjai számára. Ez a körülmény nem változtat azon, hogy titkos szavazás mellett a kormány két minisztertagja mandátumot kapott.” 

Rassay úgy véli, hogy a keresztény ellenzéki politikusok hagyták cserben az egykori belügyminisztert, Beniczkyt, és ennek a rovására írható az ellenzéki vereség, holott mint bevallja, ő sem utazott le a választás színhelyére. Előző szavai cáfolataként elárulja azt is, hogy a polgári ellenzék tagjai sem kampányoltak a jelöltjük mellett. „Most már megmondhatom, hogy gyengélkedésem mellett éppen ez volt az oka annak, hogy a vasárnapi választásra nem utaztam le Komáromba. Nem akartam ugyanis még kirívóbbá tenni, hogy a polgári ellenzék részéről egyedül az én exponált személyem az, amely Beniczky mellett nyíltan állást foglal.” 

Bemutatják Albertfalván az első magyar repülőgépet, amelyet a trianoni békediktátum után tervezhettünk és gyárthattunk. A Budapesti Hírlap március 28-án így számol be róla: „A kereskedelmi minisztérium légiforgalmi szakosztálya ma délután bemutatta azt a magyar repülőgépet, amely a trianoni béke szentesítése után elsőnek szállhatott fel a magyar égre. A magyar aviatika ünnepe volt ez az esemény, hiszen a béke diktálói által oly nehezen, csak 1922. november 18-án feloldott repülési tilalom megszűnte után is nagyon sok akadályt kellett elhárítaniok az ügy harcosainak, hogy a maguk kezével épített gépbe ülhessenek. Régi szép hírre szert tett repülőgépgyáraink az összeomlás után kénytelenek voltak átalakítani üzemeiket, s ami szerszámgépet meghagytak a megszállók, azt sem tudta eddig foglalkoztatni a magyar aviatika, mert béklyóba verte Trianon.” A Petróczy István légi forgalmi igazgató vezette szakosztály az albertfalvai Neuschloss-Lichtig gyárban mutatja be az Oravetz Béla és Szebeny György mérnökök által szerkesztett magyar gyártmányú új egyfedelű gépet. Az első magyar hadipilóta ezredes, Petróczy tart előadást a gép jellemzőiről. „Nem akar nagy eredményeket elérni az első magyar gép. Mindenekelőtt képzett és gyakorlott pilótákra van szükségünk, ezért iskolagépnek készült. Óránként való sebessége 170 kilométer, emelkedő képessége 6 percenként 1000 méter, a motorja 100 lóerős. A szerkesztésben technikai újítás, hogy a pilóta és a pilótamester, nem mint eddig, egymás mögött, hanem egymás mellett ülnek az egyszerre mozgó két kormánykerék mögött, amelyek közül a mesteré irányítja a gépet, s ugyanazt a mozgást végezteti a pilóta kezében levő kerékkel, amin keresztül a tanítvány állandóan érzi a szükséges mozdulatok végzését, s egyben figyelemmel kísérheti a mester többi munkáját is.” Petróczy István keserű iróniával a nemzetközi összehasonlítást is megteszi. „Katonai gépet természetesen nem szabad gyártanunk, s polgárit is csak olyat, amely az antanthatalmak repülőcsodáihoz képest gyenge sporteszköz. A mi gépünknek óránkint legfeljebb 170 kilométeres lehet a sebessége akkor, amikor a világaviatikában 402 kilométeres rekordot értek már el. Szerkesztése csak olyan gyenge, hogy négyezer méternél magasabbra ne tudjon felszállni, mert így veszedelmesen közel ér a 12 436 méter magasan szálldosó idegen gépekhez és a motorja is csak négy órára való benzint vihet magával. Nehogy kifárassza az ő 34 óráig levegőben maradó gépmadaraikat.” 

Czukor Adolf, alias Adolph Zukor. Fotó: Getty Images/Bettmann

Hetvenmillió koronás kirándulás a Bodrogközbe címmel számol be április 1-jén Az Est arról, hogy a hollywoodi filmgyártás megteremtője, Czukor Adolf milyen módon és hatalmas összegekkel támogatja szülőfaluját, Ricsét. „A dolog lényege röviden az, hogy ez a magyar származású filmkirály New Yorkból hazalátogatott szülőfalujába, Zemplénricsére és ott szétosztogatott vagy hetven milliót.” Kiderül, hogy a filmes már érkezésekor az általa rendelt különvonatra 35 ezer korona többletet fizetett, mert adakozni akart a vasutasok nyugdíjalapjára. Ricsén minden hozzá forduló rászorulót jelentős összegekkel segített. „A falubeli szegények és árvák segélyezésére 100 000 koronát adományozott, ezt az összeget később hír szerint 160 000-re javította fel. A református iskola rendbehozatalára 100 000 koronát adott, de […] ezt a summát is »kikerekítette« egy félmillióra.” Amikor megkérdezték Czukor Adolfot, alias Adolph Zukort, hogy mi indítja az adakozásra, úgy felelt: „― Már az első dollárból, amit kerestem, adtam másnak is. Azóta minél többet osztogatok el, többet ád az Isten!” A legnagyobb örömet Ricsén mégis „az a hír keltette, hogy Zukor 10 000 dollár, tehát körülbelül 45 millió korona költséggel felépítteti nagybátyjának, aki őt felnevelte, két évvel ezelőtt leégett malmát. […] Az új malom rendkívüli tehermentesítést jelent. Zukor már vett is Budapesten egy fegyvergyári 120 lóerős Diesel-féle nyersolajmotort, akkori áron 23 millióért, és nemcsak Ricse, hanem az egész környék őszinte örömmel, hálával és szeretettel emlékezik meg Amerikába szakadt szülötte sikereiről és nemesszívűségéről.”