A főkapitány-helyettest buzdítja sztrájkra a fajvédő képviselő

Kiéleződik a konfliktus az Egységes Párt többsége és a szélsőjobboldali kisebbség között, így Gömbös Gyuláék kilépni kényszerülnek. A bizalmi szavazásnál kiderül, hogy csupán néhányan vannak. Bethlen István miniszterelnök beszédét megéljenzik, amelyben kijelenti: most dől el, hogy milyen irányban halad tovább a párt, így nem szabad a szélsőségnek uralomra jutnia. Az egyik fajvédő politikus lebukik, amikor a mozdonyvezetők mellett a főkapitány-helyettest is a sztrájk folytatására buzdítja. A sajtóban a vasúti sztrájkot az ország hitelképességét aláásó demagóg politikai akciónak tartják. Hírlapi információk szerint a Károlyi-kormány volt zágrábi követe tárgyalásokat folytat a budapesti jugoszláv követtel egy Gömbös-kormány támogatására, mivel szerinte csupán napok kérdése annak hatalomátvétele.

2023. 08. 09. 15:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakadásra kerül sor augusztus elején az Egységes Párton belül a Bethlen István nevével fémjelzett jobbközép polgári irányvonal és a Gömbös Gyula-féle szélsőjobboldali csoportosulás között. A már régóta érlelődő döntésről és a közvetlen kiváltó eseményekről, a kormánypárt értekezletéről a Budapesti Hírlap is beszámol augusztus 3-án „Bethlen nagy győzelme az Egységes Pártban” címmel. „Bethlen István gróf miniszterelnök ma megvívta a maga nagy harcát ― és győzött. […] Azt lehet mondani, hogy a mai napon Csonka-Magyarország történetének új lapja nyílott. A mai napon aratta győzelmét az igazi keresztény politika, amely nem ismer gyűlöletet, amely kiveti magából a szélsőségeket, amely csak egyet tart szem előtt: a nemzet egyetemének boldogulását.” 

Szerintük nem lehet egzakt módon meghatározni, mi vezetett a kormánypárton belüli végleges kenyértöréshez. „Tulajdonképpen pontosan nem is lehet megjelölni, mi volt az, ami mára annyira megérlelte a helyzetet, hogy az Egységes Pártban dúló ellentétek hirtelen kirobbantak. Lehet, hogy a vasutassztrájk is hozzájárult a kelevény kifakadásához, de lehet az is ― sőt, a látszat emellett szól ―, hogy a pénzügyminiszter adószakaszai vezettek nyílt szakadásra, melynek eredményeként Gömbös Gyula és hívei, összesen nyolcan bejelentették az Egységes Pártból való kilépésüket.” 

Közzéteszik a kilépő képviselők listáját: Eckhardt Tibor, Bell Miklós, Őri-Szabó Dezső, Hir György, Zsilinszky Endre, Pintér László és Csöngedy Gyula. A lap megjegyzi, hogy a kisgazdák, akikre pedig Gömbösék számítottak, mivel állítólag fogadalomszerű megállapodás volt közöttük, „az utolsó szálig kitartottak Bethlen István gróf mellett.” Hozzáteszik: „ebben óriási szerepe volt Szabó István földművelésügyi miniszternek, aki maga gyönyörű és szép példáját adta a magyar hűségnek és a meg nem ingatható fegyverbarátságnak.” Az Egységes Párton belül végül hetvenhat szavazattal négy ellenében bizalmat szavaznak a Bethlen-kormánynak. 

A Budapesti Hírlap egy érdekes, szenvedélyes intermezzóról, közjátékról is beszámol. „Barabás Samu, a hazájából elüldözött pap, Hajdúszoboszló követe a nemzetgyűlésen, szinte magából kikelve kiáltotta: ― Hazaáruló, aki Bethlent cserben hagyja! ― s ezzel odarohant a döbbenettől némán álló Gömbös Gyulához és így szólt: ― Te hazafi vagy? Szereted a hazádat? Hát add vissza az én hazámat is!” Gömbös nem tud reagálni, „szótlanul, némán, sápadtan, megilletődötten távozott a teremből, s követték őt kisszámú hívei.” A lap úgy összegez: „Az Egységes Párt felszabadult egy nagy lidércnyomás alól és a gálya immár szabadon fut a lecsendesült tengeren… Bethlen István gróf miniszterelnök rálépett a cselekvés útjára és az ország nagy közvéleménye ujjongva üdvözli és követi őt az új csapáson.” 

Kiss Menyhért. Forrás: Szózat.org

Előzőleg, az adójavaslatok vitájában érezték úgy Gömbösék, hogy eljött az ő idejük és válaszút elé igyekeztek állítani a kormánypártot. A Pesti Napló tudósítása szerint Gömbös kijelenti: „nem értenek teljesen egyet a kormány politikájának irányával”. Ezután hosszabb deklarációt olvas fel, amelyben felsorolja, milyen programpontokat kellett volna a kormánynak megvalósítania. A szöveg „felolvasása csaknem félóra hosszat tartott és amelyben oda konkludált, hogy a kormányzat letért a párt eredeti programjának az útjáról”. 

Bethlen István beszédet tart a szavazás előtt, amelyben a lap szerint úgy fogalmaz: „Ma a nemzet létéért küzd és ez köti le minden erejét. Sok kérdés ezért nem kerülhetett megoldásra. ― Történelmi órákat élünk ― folytatta ―, mert most fog eldőlni az, hogy az általam soha nem helyeselt szélsőséges irányban fog-e haladni a párt, vagy pedig reális gondolatok szem előtt tartásával követi azt a politikát, amelyet kijelöltünk.[…] Kijelentem és hangsúlyozom – folytatta szűnni nem akaró taps és meleg tüntetés között ―, hogy programomból nem engedek. Akkor, amikor az ország ilyen súlyos helyzetben van, kitartok elhatározásom mellett. Kemény leszek, mint a kő, és megakadályozok minden felforgatást.” A Pesti Napló is szóvá teszi Bethlen szónoklatának átütő sikerét: „Percekig nem folytathatta a miniszterelnök a beszédét, amikor ez a sorsdöntő kijelentése elhangzott, olyan hosszas tüntetés viharzott mellette.” A kormányfő hangsúlyozza: „nem szabad a szélső irányzatnak uralomra jutnia. Az a szélsőséges hangulat, amely az országban van, mesterséges és felülről csinálják.” 

Utal az éppen kitörő mozdonyvezetősztrájkra is, a szélsőségesekhez intézve szavait. „Keményen vágta oda Gömbösék felé: ― A ti embereitek uszították és uszítják a mozdonyvezetőket. Ez idézte elő a sztrájkot. ― Börtönbe azzal, aki uszít! ― kiáltotta közbe Gömbös, nem sejtvén, hogy […] Kiss M. fajvédő képviselőre mond ezzel ítéletet. Bethlen pedig így folytatta: A ti ébredő rendőreitek izgatták őket a kitartásra, amikor a rendőrségen jártak a mozdonyvezetők. Ez nem az az út, amelyen az országot vezetni lehet.” 

Sokat nyom a latban, hogy Nagyatádi Szabó István, a kisgazdák vezére is kiáll Bethlen mellett. „Határozottan és egyenesen kijelentette, hogy ő Bethlen politikájának a híve.” Úgy fogalmaz: „a kormány minden ténykedéséért vállalom a felelősséget. Gróf Bethlen Istvánt pedig mindaddig követem, ameddig ezen az úton halad.” Ezt követően „odalépett a miniszterelnökhöz és kezet nyújtott neki, aki melegen megrázta a kisgazdák vezérének a kezét. A párt lelkesen tapsolt és éljenzett a megkapó jelenetnek.” 

A szélsőségesek veresége teljessé válik, amikor szavazásra teszi fel a kérdést Mayer János pártelnök, kik értenek egyet a Gömbös-féle deklarációval. „Mindössze négy képviselő jelentkezett az értekezleten részt vett nyolcvan képviselő közül éspedig: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre és Bell Miklós. A kezüket emelték fel és meglepetve konstatálták, hogy mindössze négyen vannak. A nagy vereség után nyomban kivonultak az ülésteremből.” Gömbös hiába toboroz további kilépőket, csupán néhányan csatlakoznak hozzá. Az újságíróknak csak annyit mond: „Miután a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltetünk, bejelentettük kilépésünket.” 

Az egyik úgynevezett fajvédő politikus lebukása nagy derültséget kelt. A Pesti Hírlap augusztus 3-án emlékeztet: Bethlen beszédében „felhívta Gömbös Gyula figyelmét azokra az erőszakos eszközökre, amelyekkel a jobboldali radikalizmus dolgozik. Elmondta, hogy egy szélsőjobboldali képviselő ma délelőtt a kereskedelemügyi miniszter előszobájában kihallgatásra váró mozdonyvezetőket arra bátorította, hogy ne engedjenek álláspontjukból.” Bár a kormányfő nevet nem mondott, hamar kiderülnek a részletek és az, hogy kiről van szó. „Kiss Menyhért, miközben egyenként kapacitálta a miniszter előszobájában várakozó mozdonyvezetőket, egy szőke férfivel került szembe, akit szintén kitartásra buzdított. Az ismeretlen férfi egy darabig hallgatta Kiss bátorító szavait, azután udvariasan megköszönve a tanácsokat, bemutatkozott: ― Andréka Károly főkapitány-helyettes vagyok ― mondotta és mielőtt Kiss Menyhért ámulatából magához tért volna, sarkon fordult.” 

Augusztus 5-én már arról ad hírt Az Est: „A sztrájk véget ért, de a mozdonyvezetők és a fűtők csak délfelé jelentkeztek tömegesen munkára”. Hozzáteszik: A forgalom déltől kezdve fokozatosan helyreáll és vasárnap már teljes lesz a menetrend szerinti közlekedés. Az Est vezércikkében úgy értékel: „Minden olyan legális harcot, amely a dolgozó százezrek életviszonyainak javítását célozza, csak helyeselni és támogatni tudunk. A mozdonyvezetők sztrájkja mögött azonban nem anyagi, hanem politikai érdekek rugója feszül. A politikai bujtogatás, a szájtépő demagógia koraszülöttje ez a szerencsétlen sztrájk, ezért nem kelti fel melegebb rokonszenvünket.” Úgy vélik, hogy amikor a gazdasági helyzet javítására a küszöbön áll a külföldi kölcsön megítélése, különösen súlyosan esnek latba az ország gazdasági életének a megbénítására irányuló kísérletek. „Akik tehát politikailag bűnösök a mozdonyvezetők sztrájkjának előidézésében, azoknak mielőbb bűnhődniük kell.” 

Érdekes kombinációkra enged következtetni az a nagy feltűnést keltő sajtóinformáció, mely szerint Gömbös jugoszláv támogatásáról zajlottak tárgyalások, amennyiben sikerül megkaparintania a kormányhatalmat. A Budapesti Hírlap augusztus 7-én a Magyar Hírlap cikkére hivatkozva közli, hogy Balla Aladár, a Károlyi Mihály-féle kormány volt zágrábi nagykövete a budapesti jugoszláv nagykövettel, Milojevits Milánnal ilyen értelmű tárgyalásokat folytatott. Balla ezen kijelentette állítólag, hogy „már csak napok kérdése, mikor veszi át Bethlentől Gömbös Gyula a hatalmat”, ezért célszerű volna tájékozódnia a kisantantnak az új kormány követendő elveiről. Balla kifejtette, hogy Gömbös hatalomra kerülése semmiféle veszedelmet nem jelent, sőt enyhülést hozhat, s megadja azokat a „biztosítékokat, amelyeket Jugoszlávia, illetőleg a kisantant a szerződéseken nyugvó jó viszony kialakulásának feltételéül a Bethlen-kormánnyal szemben támaszt.” Mindezért cserébe annyit kért Balla, hogy a kisantant a kölcsön ügyében kedvező álláspontra helyezkedjen és „a határkiigazító bizottság által Magyarországnak ítélt területrészek tekintetében a Gömbös-kormány javára döntsön”. A belgrádi kabinet a hír szerint elutasító választ adott, Gömbös viszont nem cáfol, pusztán kijelenti, hogy „semmit nem tud mindarról, amit Balla mond”. 

 

 

  

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.