Álhír, hogy az angol királyi ház tagját jelölnék a magyar trónra

Cáfolja a francia kulturális attasé, hogy hazánkat ne akarnák meghívni a jövő évi párizsi világkiállításra. Jean Mistler d’Auriol szerint a magyar kormány a legnagyobb elismerésre méltóan fáradozik, hogy a magyar ipart és művészetet felvirágoztassa. A kabinet erőszakos megdöntését tervező puccsisták perében kiderül: valóban Hitler megbízottja volt, akinek a közreműködésével német horogkeresztes fegyveresek segítettek volna a fajvédő összeesküvőknek. A kisantant a hazánknak nyújtandó kölcsön feltételéül szabja, hogy Magyarország ellenőrzésében részt vehessen. Megegyezés születik Londonban, hogy nem tizenöt, hanem húsz esztendő alatt kell törlesztenünk a kölcsönt. Hírlapi kacsának bizonyul, hogy Bethlen István kérte volna György királytól az angol uralkodóház egyik tagjának a magyar trónra való jelölését.

Jean Mistler d’Auriol. Forrás: Wikipédia

Folyik annak az összeesküvésnek a pere, amelyben Ulain Ferenc fajvédő nemzetgyűlési képviselő és társai a vádlottak, mivel a kudarcba fulladt sörpuccs időszakában Adolf Hitler és horogkeresztes fegyvereseinek segítségével puccsal akarták volna eltávolítani Bethlen István kormányát. Mint a Friss Ujság január 16-án közli: Hetényi Imre főkapitány-helyettes a bíróság előtt elmondja, hogy az Adolf Hitler nevében jelentkező és eljáró Fritz Döhmel által elmondottak megfeleltek a valóságnak: valóban Hitler megbízottja volt. Mint beszámol róla, „Október végén vették észre, hogy 21-23 éves fiatal bajor fiúk nagyon sokan jönnek be az országba. Egyik sem volt közülük öregebb 28 évesnél. A feltűnő az volt, hogy nagyon sokat járnak. Nagy jövés-menés kezdődött Budapest és München között.” Kiderült aztán, valójában idegen segítséggel akarták a kormányrendszert megbuktatni és az is egyértelművé vált, hogy „Döhmel Hitler embere volt”. A Magyarország tudósításában azt is taglalják, hogy Hetényi kifejti: az általa „kiküldött detektívfelügyelő azt az utasítást kapta, hogy minden eszközzel akadályozza meg azt, hogy ezek az urak ide tényleg bejöjjenek. Ennek a kitűzött feladatnak a megbízott detektívfelügyelő meg is felelt, vagyis sikerült Hitlerék bejövetelét megakadályozni.” 

A kisantant részt akar venni Magyarország ellenőrzésében ― közli belgrádi tudósítójának információját Az Est január 16-án. Momcsilo Nincsics jugoszláv külügyminiszter, beszámolva a kisantant konferenciájáról, elmondja: a tanácskozáson hosszabb időt „kötött le a magyar kölcsön kérdése”. Mint kifejti: „a kisantant konferenciája többrendbeli garanciát követel Magyarországtól, elsősorban azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyek a trianoni békeszerződésből hárulnak Magyarországra és még mindig nincsenek végrehajtva. A magyar kölcsönhöz való hozzájárulást a kisantant államai nem csupán pénzügyi, hanem katonai természetű garanciáktól is függővé teszik. A kisantant ― és ebben elöljár Jugoszlávia ― határozottan kiköti, hogy Magyarország ellenőrzésében részt vehessen.” 

A Corriere della Sera ugyanakkor interjút ad közre Edvard Benes csehszlovák külügyminiszterrel, aki a francia–csehszlovák szövetséget azzal indokolja, hogy „Csehország nagyon kritikus helyzetben van, mert ellenségek veszik körül”. Az újságíró közbeveti: „Németország támadására hosszú ideig még csak nem is kell gondolnia Csehországnak és ugyanez a felfogása Magyarországról is.” Benes válaszát Az Est hangsúlyozottan szó szerint hozza le: „Magyarországtól nem félek. A veszély az állandó alarmokban, intrikákban van.” Meg van azonban „róla győződve, hogy mindezt idővel megunják”, s meg van „győződve arról is, hogy közvetlen veszély nem fenyeget.” Majd talányosan hozzáteszi: „tagadhatatlan, hogy itt is, ott is vannak bolondságok elkövetésére hajlandó egyének és ezek fékentartása végett volt szükség előre gondoskodni.” 

A Pesti Hírlap január 22-én londoni és bécsi jelentésekre alapozva arról tudósít, hogy „Teljes a megegyezés a magyar kölcsön ügyében.” Mint közlik: „A Reuter-iroda jelenti: a magyar albizottság elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatait és jóváhagyta a jegyzőkönyveket. Gróf Bethlen István és minisztertársai a hét közepéig maradnak Angliában.” Másrészt arról is írnak, hogy londoni „beavatott körökben a magyar kölcsön kilátásait nagyon kedvezőeknek tartják. Francia részről a kölcsön törlesztésének idejéül tizenöt esztendőt javasoltak, mindamellett megegyezés jött létre a húsz esztendő alatt történő törlesztésre vonatkozólag.” 

Londonban megcáfolnak egy hatalmas hírlapi kacsát is. „Az a jelentés, amely szerint gróf Bethlen István a György királynál való kihallgatása alkalmával az angol királyi ház egyik tagjának a magyar trónra való jelöltetését szorgalmazta volna, teljesen téves.” Hozzáteszik: „A connaughti herceg, akinek a nevét ezzel összefüggésben sokszor emlegették, ettől a kalandos tervtől nagyon messze van.” 

Borítókép: Jean Mistler d’Auriol  francia kulturális attasé (Forrás: Wikipédia)