Botrány a Vígszínházban

Meg akarják akadályozni a fajvédők a Vígszínházban a szerző cseh nemzetiségét kifogásolva Karel Capek legendás darabját, amelyben először jelenítenek meg robotokat. A rendőrség és a közönség közbelépése azonban meghiúsítja az akciót. Az ellenzéki pártok a szélsőjobboldaltól a szocialistákig összefogást kezdeményeznek a kormány megbuktatására, ám miután a Népszövetség elfogadja a magyar újjáépítési tervet, mégsem jön létre. Somoskőújfalu és Somoskő visszatér Magyarországhoz a trianoni békediktátum módosításaként.

Karel Capek                                                                      Forrás: kniznice.cz

Az ellenzék Kállay Emil pénzügyminiszter, majd Nagy Emil igazságügyi miniszter lemondása után úgy érzi, hogy eljött a tettek ideje és igyekszik egyesíteni erőit, elérendő a kormány megbuktatását. A Pesti Hírlap február 22-én pénteken közli: „A fajvédők taktikai okokból egyelőre kikapcsolták programjukból a zsidókérdést” című cikkében: „Az ellenzéki pártok csütörtökön délben folytatták az egységes ellenzéki front megalakítása céljából szerdán megkezdett tanácskozásaikat. A csütörtöki megbeszélésen azonban már jelen voltak a szélsőjobboldali csoport megbízottai is és így ezúttal már nem a liberális egységes front kiépítéséről volt szó, hanem az egész ellenzéknek egy táborba tömörítéséről a kormány ellen.” Rakovszky István, aki az ellenzéki értekezlet elnöki tisztét tölti be, úgy tájékoztatja a sajtót: főként a drágaság ellen megindítandó ellenzéki mozgalomról és a kormány ellen a nemzetgyűlésben kifejtendő egységes harcról volt szó. Beszámolnak róla: „A kifejlődött eszmecsere folyamán a szociáldemokraták és a fajvédők, valamint a polgári ellenzéki pártok jelenlévő tagjai megállapodtak abban, hogy a kormány elleni kérlelhetetlen harc tartamára kikapcsolnak programjukból minden olyan kérdést, amely alkalmas lehetne arra, hogy az ellenzék egységes frontját megbontsa.” A Gömbös Gyula vezetése alatt álló fajvédők programjuk egy részének felfüggesztését is vállalják a baloldallal történő összefogás érdekében. Kifejtik: „a fajvédők a maguk részéről a közös cél érdekében kikapcsolták egyelőre programjukból a zsidókérdést is.” 

A Bethlen István miniszterelnök melletti parlamenti bizalmi szavazás, valamint az, hogy a jóvátételi bizottság Párizsban megszavazta a Népszövetségnek a hazánkra vonatkozó újjáépítési tervét, közrejátszhat abban, hogy az ellenzéki összefogás megakadni látszik. Az Est február 24-én így ír erről: „Az erők egyesítése helyett az erők lassú szétbomlásának folyamata megy végbe az ellenzékben. A keddi ülésnap viharos hangulatában éledt fel ismét az a régi kísérlet, hogy az egész ellenzék, tekintet nélkül a legélesebb világfelfogásbeli és más, még ennél is nagyobb személyi ellentétekre, közös frontba tömöríttessék a kormány ellen, hogy egy általános nagy offenzíva erejével söpörjék el a pénzügyi javaslatoknál.” Mint kifejtik, a keddi nemzetgyűlési események hangulatában ez nem is látszott lehetetlennek, a párizsi döntés azonban „meglehetős levegőváltozást” idézett elő a baloldalon is. Rávilágítanak: „Emellett felújultak a régi ellentétek is, egyrészt a fajvédők és a liberálisok, másrészt az októbrista és a nem októbrista liberálisok közt, úgyhogy ma az a helyzet, hogy a közös front terve végleg megbukott.” Érdekes módon a szocialisták működnének együtt szívesebben a szélsőjobboldallal. „A szociáldemokraták jó részében volt hajlandóság együtt operálni a fajvédőkkel, a liberálisok zöme arról nem akart hallani.” 

Somoskőújfalu és Somoskő visszacsatolása Magyarországhoz a jogi döntést követően de facto is megtörténik a trianoni békediktátum módosításaként― adja hírül a Budapesti Hírlap február 16-án. A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány kérésére 1922. június 20-án az angol vezetés alatt álló bizottság már nekünk ítélte a két falut, majd a Népszövetség is döntött 1923. április 23-án az anyaországhoz történő visszacsatolásukról. Mint beszámolnak róla, „a lakosság, amely a pár éves cseh impérium alatt is megőrizte rendíthetetlenül magyarságát, fényes diadalkapuval és nemzeti lobogódísszel akarta várni a bevonuló magyar megbízottakat. A cseh bizottság vezetője azonban kijelentette, hogy addig nem írja alá a jegyzőkönyvet, amíg minden zászlót be nem szedtek. Így külső ünnepi dísz nélkül folyt le az átadás.” A lap azzal zárja tudósítását: vasárnap délelőtt azonban mégis ünnepélyes keretek között és istentisztelettel fogják megünnepelni az eseményt.