Botrány a Vígszínházban

Meg akarják akadályozni a fajvédők a Vígszínházban a szerző cseh nemzetiségét kifogásolva Karel Capek legendás darabját, amelyben először jelenítenek meg robotokat. A rendőrség és a közönség közbelépése azonban meghiúsítja az akciót. Az ellenzéki pártok a szélsőjobboldaltól a szocialistákig összefogást kezdeményeznek a kormány megbuktatására, ám miután a Népszövetség elfogadja a magyar újjáépítési tervet, mégsem jön létre. Somoskőújfalu és Somoskő visszatér Magyarországhoz a trianoni békediktátum módosításaként.

2024. 02. 25. 22:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érthetetlen indulatokat vált ki Karel Capek színművének magyarországi bemutatója szélsőséges fajvédő körökben. A Friss Ujság február 17-én arról ír, hogy a modern cseh író R. U. R., vagyis Rossum Univerzális Robotjai című darabját, amely nagy sikert aratott Európa több nagy színpadán, bemutatták a Vígszínházban, ám nem minden zavaró körülmény nélkül. „A bemutató előtt az egyik fajvédő újság cikkírója izgató hangon arra biztatta az ifjúságot, hogy ne tűrje a cseh író darabját a magyar színpadon. A cikknek az egyetemi ifjúság körében visszhangja támadt és tegnap már kora délután híre futott, hogy a Vígszínház ma esti előadásán nagy tüntetés lesz a cseh darab ellen. A riasztó hírek eljutottak a színházhoz és a rendőrségre is. A rendőrfőkapitány 21 detektívet rendelt ki a színházhoz egy rendőrfogalmazó vezetésével. A detektívek a nézőtéren és a bejáratoknál helyezkedtek el.” Az előadás minden rendzavarás nélkül elkezdődött, ám csakhamar jelentkeztek az aktivisták. „Az első felvonás elején, mikor a színpadon éppen egy levelet diktál Lukács Pál, a főszereplő, a másodemeleti erkélyről egy harsány hang közbekiáltott: ― Hazaárulás! Nem tűrjük, hogy Magyarországon cseh darabot játsszanak! ― Pfuj! Le vele! ― kiabálták az erkélyen és földszinten elhelyezkedett fajvédő fiatalok.” Az előadás félbeszakad, a meghökkent közönség azonban nem fogadja rokonszenvvel a botrányokozók akcióját és néhányan pisszegni kezdenek. „― Hallgassanak! Mire való ez a botrány? ― kiáltották a kiabálók felé.” A nézőtéren és a színpadon is kialudnak a lámpák, ám a néhány provokátor folytatja a hangoskodást és követeli, hogy adjanak magyar darabot. Közben azonban a detektívek is akcióba lépnek. „Néhány perc alatt a detektívek kezén voltak a lármázó ifjak, akiket kihurcoltak a nézőtérről. A lárma és a pisszegés megszűnt, s ekkor néhányan a közönség közül éljenezni kezdték a színészeket. Ezután rövidesen helyreállt a rend.” Lukács Pál, aki a szerep szerint a titkárnő robotnak diktál, azt indítványozza, hogy folytassák az előadást, a publikum pedig egyetért vele. Így aztán rendben előadják azt a színművet, amelyben először jelenítenek meg gépembert, s amelyre először használják a szerző által kitalált robot szót. Csupán annyit sikerül elérniük az ébredőknek, hogy a szerző, aki a bemutatóra Budapestre érkezett, nem köszönti szokás szerint a közönséget a premier végén. A következményekről a lap azt közli: „A detektívek mindössze öt fiatalembert fogtak le, s az V. kerületi rendőrkapitányságra előállították őket.” Azért arra fény derül, hogy többségében egyetemi hallgatók, ám a nevüket nem hozzák nyilvánosságra. 

Karel Capek                                                                      Forrás: kniznice.cz

Az ellenzék Kállay Emil pénzügyminiszter, majd Nagy Emil igazságügyi miniszter lemondása után úgy érzi, hogy eljött a tettek ideje és igyekszik egyesíteni erőit, elérendő a kormány megbuktatását. A Pesti Hírlap február 22-én pénteken közli: „A fajvédők taktikai okokból egyelőre kikapcsolták programjukból a zsidókérdést” című cikkében: „Az ellenzéki pártok csütörtökön délben folytatták az egységes ellenzéki front megalakítása céljából szerdán megkezdett tanácskozásaikat. A csütörtöki megbeszélésen azonban már jelen voltak a szélsőjobboldali csoport megbízottai is és így ezúttal már nem a liberális egységes front kiépítéséről volt szó, hanem az egész ellenzéknek egy táborba tömörítéséről a kormány ellen.” Rakovszky István, aki az ellenzéki értekezlet elnöki tisztét tölti be, úgy tájékoztatja a sajtót: főként a drágaság ellen megindítandó ellenzéki mozgalomról és a kormány ellen a nemzetgyűlésben kifejtendő egységes harcról volt szó. Beszámolnak róla: „A kifejlődött eszmecsere folyamán a szociáldemokraták és a fajvédők, valamint a polgári ellenzéki pártok jelenlévő tagjai megállapodtak abban, hogy a kormány elleni kérlelhetetlen harc tartamára kikapcsolnak programjukból minden olyan kérdést, amely alkalmas lehetne arra, hogy az ellenzék egységes frontját megbontsa.” A Gömbös Gyula vezetése alatt álló fajvédők programjuk egy részének felfüggesztését is vállalják a baloldallal történő összefogás érdekében. Kifejtik: „a fajvédők a maguk részéről a közös cél érdekében kikapcsolták egyelőre programjukból a zsidókérdést is.” 

A Bethlen István miniszterelnök melletti parlamenti bizalmi szavazás, valamint az, hogy a jóvátételi bizottság Párizsban megszavazta a Népszövetségnek a hazánkra vonatkozó újjáépítési tervét, közrejátszhat abban, hogy az ellenzéki összefogás megakadni látszik. Az Est február 24-én így ír erről: „Az erők egyesítése helyett az erők lassú szétbomlásának folyamata megy végbe az ellenzékben. A keddi ülésnap viharos hangulatában éledt fel ismét az a régi kísérlet, hogy az egész ellenzék, tekintet nélkül a legélesebb világfelfogásbeli és más, még ennél is nagyobb személyi ellentétekre, közös frontba tömöríttessék a kormány ellen, hogy egy általános nagy offenzíva erejével söpörjék el a pénzügyi javaslatoknál.” Mint kifejtik, a keddi nemzetgyűlési események hangulatában ez nem is látszott lehetetlennek, a párizsi döntés azonban „meglehetős levegőváltozást” idézett elő a baloldalon is. Rávilágítanak: „Emellett felújultak a régi ellentétek is, egyrészt a fajvédők és a liberálisok, másrészt az októbrista és a nem októbrista liberálisok közt, úgyhogy ma az a helyzet, hogy a közös front terve végleg megbukott.” Érdekes módon a szocialisták működnének együtt szívesebben a szélsőjobboldallal. „A szociáldemokraták jó részében volt hajlandóság együtt operálni a fajvédőkkel, a liberálisok zöme arról nem akart hallani.” 

Somoskőújfalu és Somoskő visszacsatolása Magyarországhoz a jogi döntést követően de facto is megtörténik a trianoni békediktátum módosításaként― adja hírül a Budapesti Hírlap február 16-án. A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány kérésére 1922. június 20-án az angol vezetés alatt álló bizottság már nekünk ítélte a két falut, majd a Népszövetség is döntött 1923. április 23-án az anyaországhoz történő visszacsatolásukról. Mint beszámolnak róla, „a lakosság, amely a pár éves cseh impérium alatt is megőrizte rendíthetetlenül magyarságát, fényes diadalkapuval és nemzeti lobogódísszel akarta várni a bevonuló magyar megbízottakat. A cseh bizottság vezetője azonban kijelentette, hogy addig nem írja alá a jegyzőkönyvet, amíg minden zászlót be nem szedtek. Így külső ünnepi dísz nélkül folyt le az átadás.” A lap azzal zárja tudósítását: vasárnap délelőtt azonban mégis ünnepélyes keretek között és istentisztelettel fogják megünnepelni az eseményt. 

 

 

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.