A nagyon sármos, világhírű színészre nem érvényes az, amit Lenin mondott a bolsevik rendszert lelkesen támogató, naiv nyugati értelmiségiekre: ők a mi hasznos idiótáink.
Ugyanis látható Clooney eddig közéleti aktivitásán, hogy amit csinál, azt nagyon is tudatosan, jól átgondoltan teszi. Támogatta a szír menekülteket, természeti katasztrófák áldozatai számára gyűjtött pénzt, lelkes híve a klímavédelemnek, Davosban virít a világ nagyfiúi között, de ami mégis a legállandóbb ténykedése: mindig és feltétel nélkül támogatja a demokrata elnökjelölteket, most éppen a teljesen alkalmatlan Joe Bident, és „természetesen” fellép Donald Trumppal szemben.
Innen már csak egy lépés, hogy megtámadja egy nyilatkozatában Orbán Viktort (Bolsonaro brazil elnökkel együtt), mint aki „jó példája a világban uralkodó dühnek és gyűlöletnek”. Teszi ezt egy új filmjének a promotálása során, jól tudván, hogy az ő nyilatkozataira a világon mindenütt felfigyelnek, hatása tehát számottevő, befolyásoló erejű.
De ezt nem csak ő tudja, hanem az a globális liberális elit is, amelynek hűséges tagjaként, katonájaként működik George Clooney. Nem véletlenül küldik időnként „csatába”, mert ha Clooney a maga sármjával megszólal, ott szem nem marad szárazon.
És igen, Vágó István igazat ír, Clooney tagja annak a Council on Foreign Relationsnak (Külkapcsolatok Tanácsának), amely a globális világhálózat – Barabási Albert-László fogalmát használva – egyik, ha nem a legfontosabb „csomópontja”, azaz központja, ahonnan a hálózat iszonyatos mennyiségű irányban szóródik szét a világban, de persze úgy, hogy annak minden egyes leágazása kapcsolatban áll a többivel is.
De mit kell tudnunk a Külkapcsolatok Tanácsáról?
A Külkapcsolatok Tanácsát 1921-ben alapították (társintézménye a londoni Királyi Külügyi Intézet), az első időszakban a Rothschild Bankház (illetve annak amerikai képviselője, J. P. Morgan) irányította, később azonban a Rockefeller család vette át a tanács ellenőrzését. Ha csak a természetes személyeket vesszük – ma mintegy ötezer tagja van a szervezetnek –, elég annyit mondani, hogy a második világháború utáni szinte mindegyik amerikai elnök, a legtöbb amerikai külügyminiszter és védelmi miniszter is a tagja volt – demokraták és republikánusok egyaránt. Jelenleg vezető politikusok, kormányzati emberek, a média, az oktatás, a tudomány kiemelkedő személyiségei, a civil szféra irányítói stb. tagjai a testületnek. De káprázatos azoknak a multicégeknek is a listája – ebből mintegy 120 van –, amelyek részt vesznek a CFR tevékenységében. Csak a példa kedvéért, az alapító cégek közé tartozik többek között a Chevron, az Exxon Mobil, a Goldman Sachs bankház, a Google, a JP Morgan, a Moody’s, a Morgan Stanley, a Nasdaq, a Pepsi, a Viasat. De sorolhatnám tovább: Generali, BP, Credit Suisse, Deutsche Bank, a Paypal, a migránsbizniszbe jócskán beleálló Mastercard, Shell, Toyota, Warburg, Boeing, Coca-Cola, Nike, Halliburton, Fitch Rating, IBM, Walmart, Total, Mitsubishi, és hát természetesen a Soros Found Manegement LLC.
