Márki-Zay Péter (MZP) nem kis meglepetésre 13 százalékkal, meggyőző fölénnyel legyőzte Dobrev Klárát, az ellenzéki oldal legerősebb pártjának, a DK-nak a jelöltjét.
Talán meglepő lesz a részemről, de elsőként mindenképpen gratulálnom kell Márki-Zay-nak, méghozzá nem is cinikusan teszem ezt: pártonkívüliként nyert azzal a házaspárral szemben – mert Dobrev és Gyurcsány itt szétválaszthatatlan –, akiknek évek, sőt évtizedek alatt kialakított, erős nemzetközi szálakkal is rendelkező hálózat áll a rendelkezésükre az országban, amelyik végrehajtja az ő akaratukat. Pénz, paripa, fegyver Gyurcsányék oldalán áll, ezzel az erőközponttal volt képes szembe menni MZP, ami önmagában nem kis teljesítmény.
Mondhatnám úgy is: a harmincéves magyar demokrácia, illetve a közjó szempontjából legtöbb kárt okozó, Magyarországot mély válságba sodró párosát győzte le Márki-Zay, s vitt be nekik egy olyan méretű horgot, amitől egy jó ideig még tántorogni fognak.
Ráfért ez bőven a Gyurcsány-házaspárra, ismerjük be.
Ennyit tehát MZP politikai teljesítményének dicséretéről.
Azonban!
Miután MZP „hivatalosan” is a balliberális ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lett, ideje pontosan látnia a közvéleménynek: ki is ő valójában?
A miniszterelnök-jelölt a kampány utolsó napjaiban erősen hangoztatta, hogy ő a „tiszták koalícióját” akarja megteremteni. Ez szépen hangzik, de aki valóban a tiszták koalíciójának vezetője akar lenni, tisztáznia kell néhány alapvető kérdést, hogy szavai hihetővé váljanak.
Ezért, ha megengedi, tisztelt Márki-Zay úr, feltennék néhány alapkérdést, aminek megválaszolása nagyon fontos lenne a közvélemény számára.
Először is: ha a tiszták koalícióját akarja megteremteni, akkor ugye azonnal szakít a DK-val, amelynek vezetője Gyurcsány Ferenc? Hiszen, talán ön is egyetért azzal, hogy Gyurcsánynál piszkosabb szereplője nincs a magyar politikai életnek.
S ha igen, akkor létrehoz-e egy alternatív listát az ellenzéki oldalon, hogy végre megszabaduljon az ország a Gyurcsány–Dobrev tehertételtől?
Másodszor: hajlandó lenne nyilatkozni arról, hogy önt támogatja Soros György, avagy sem? Itt kénytelen vagyok utalni arra a 168 órában szombaton néhány percre megjelent, majd gyorsan levett cikkre, amelyben arról írtak, hogy megbízható források szerint Gyurcsány pénteken délután szűkebb körben kijelentette, hogy Soros György beállt ön és a mozgalma mögé (jelentsen ez a támogatás akár bármit vagy egészen mást is), s ennek köszönheti látványos sikerét. A cikk ugyan eltűnt, a szerkesztők szerint azért, mert mégsem hiteles a hír – de azért a kérdés ott lóg a levegőben.
Hozzátéve, hogy ön írta azt korábban, hogy a 2019-es, Kész Zoltánnal közösen tett amerikai útjuk során többek között találkoztak a German Marshall Fund embereivel is. Márpedig az alapot a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok évi negyed- és félmillió dollár közötti összeggel támogatják. Meg azt is lehet tudni, hogy Kész Zoltán volt független képviselő, ma az MMM egyik elnökségi tagja az USA-ban Fulbright-ösztöndíjasként tanított, amelynek egyik fő támogatója a Soros Alapítvány.
De az is részben ide tartozó kérdésként lóg a levegőben, hogy nevezett Barta László – akinek autójából egy ütközéskor szavazólapok és milliók repültek ki – milyen valóságos szerepet játszik az MMM háza táján?
Végül harmadszor: vajon az az ellenzéki vezető, aki megújulást, a tisztaságot hirdeti – elvileg nagyon helyesen! –, az megteheti-e azt, hogy az október 23-i békemenetre készülőket megvezetett embereknek nevezi az előválasztás éjszakáján? Szabad-e azokat az embereket így megsérteni, akik 2012 óta töretlenül jelen vannak a meneteken, szabad elhatározásból, nem pártkatonaként, hanem egy nemzeti és keresztény értékrend elkötelezett híveként?
És vajon hajlandó lenne-e bocsánatot kérni ezektől az emberektől e szófordulata miatt?
Egyelőre ennyi kérdésem/kérdésünk volna. Csak a miheztartás végett.
Mert egyébként valóban a választópolgároknak is jobb lenne, hogy Magyarországon tisztességes, tiszta ellenzék működne a Gyurcsán–Dobrev–DK–Jobbik–MSZP-féle rothadás után. De ezt bizonyítani is kell.
Márki-Zay úr, önön a sor.
Borítókép: Kurucz Árpád
