Annál is inkább furcsa ez, mert négy évvel ezelőtt Obama még képes volt arra, hogy ezt az egyszerű gesztust megtegye az első kétharmados Fidesz–KDNP-győzelem után. Négy évvel később újra kétharmadot szerzett az Orbán vezette jobboldali szövetség, ami politikai szempontból hihetetlenül nagy eredmény, s mutatja a kormányzat töretlen és igen erős legitimitását. Obama azonban most már nem gratulál
Ugyan miért nem?
Nagyjából sejthetjük.
Gratulációja óta ugyanis eltelt négy év, s ez alatt a négy év alatt az Egyesült Államokban a balliberális mainstream-értelmiség, illetve az őket kiszolgáló médiumok, a véleményvezér, meghatározó gazdasági-pénzügyi körök egyöntetűen és ellentmondást nem tűrően kialakították azt az uralkodó véleményt Magyarországról, hogy Orbán Viktor és kormánya, valamint a jobboldal megszünteti a demokráciát és helyette autokráciát épít ki Magyarországon, leépíti a sajtószabadságot, titkosan együttműködik a neonáci Jobbikkal és eltűri az antiszemita megnyilvánulásokat, sőt, azokat időnként saját maga gerjeszti.
Ráadásul legújabban az Orbán-kormány visszafordul kelet felé, Putyinnal köt üzletet, s ezáltal Magyarország „ütőkártya” lett Oroszország kezében.
Egyszóval Obamával megértette az amerikai és tágabban a nemzetközi balliberális közvélemény, hogy Orbán Viktor és a magyar jobboldal veszélyes a demokráciára és a szabadságra nézve. Obama pedig értett a szóból, s az egymás utáni második kétharmados győzelemhez immáron nem gratulált Orbánnak. Hiszen egy autokrata, antiszemitizmust eltűrő, demokráciát romboló Orbánnak legfeljebb az alelnök gratulálhat
Azonban van itt egy kis bökkenő.
Az mégpedig, hogy egy olyan 317 milliós ország elnöke nem gratulál az igen erős demokratikus felhatalmazással megválasztott Orbánnak, akinek az országában viszont valóban veszélyben van a demokrácia.
Egyrészt veszélyezteti az amerikai demokráciát az a militáns, birodalmi jellegű hatalomgyakorlás, amelynek alapján az USA úgy gondolja, hogy az érdekei szerint a világ bármely részén katonai beavatkozást hajthat végre, hivatkozva a demokráciára és az emberi jogokra. Ha más példát nem is mondunk, elég Irak 2003-as lerohanását említeni, amely, mint utólag kiderült, mondvacsinált indokokra hivatkozással indult el. Azóta „demokratizálódás” helyett káosz és anarchia uralkodik Irakban.
Másrészt az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány világossá tette, hogy az Egyesült Államok feljogosítva érzi magát arra (milyen alapon, talán azon a „demokratikus”, orwelli alapon, hogy vannak az egyenlők között is egyenlőbbek?), hogy a világ összes országát és annak állampolgárait megfigyeljék, sőt még a leghűségesebb szövetséges országok vezetőit is lehallgassák, ha kell. Az NSA (National Security Agency) által irányított átfogó műveletsor nem kifejezetten demokratikus karaktervonás.
Harmadrészt egyértelmű hírek jöttek arról, hogy Guantánamóban az emberi jogokat lábbal tipró módon hallgatják ki és kényszerítik vallomásra a foglyokat. Ez sem kifejezetten demokratikus jellemvonása egy „szabad” országnak. (Obama Guantánamót ígérete ellenére máig nem számolta fel.)
S végül a legfrissebb és a legaggasztóbb hír: Martin Gilens és Benjamin I. Page neves amerikai egyetemi professzorok (Princeton, Northwestern) legújabb, szerencsére nyilvánosságot is kapó tanulmányukban átfogó elemzések alapján arra a következtetésre jutnak, hogy Amerika immáron nem tekinthető demokráciának. Szó szerint a következőket írják: „A legfontosabb tanulság, hogy a gazdasági elitek, illetve az üzleti érdekeket képviselő szervezett csoportok óriási befolyást gyakorolnak az USA kormányának politikájára, ezzel szemben a tömegtámogatást élvező szervezeteknek és az átlagpolgároknak alig hallatszik a szava”, illetve: „az átlagos amerikaiaknak a politikára gyakorolt hatása statisztikailag alig mérhető, lényegében a nullával egyenlő”.
Következtetésük pedig nemhogy lehangoló, hanem sokkal inkább riasztó: „az USA politikai rendszere ma már nem nevezhető demokráciának, de még csak a demokrácia és az oligarchia egyfajta keverékének sem. Az Egyesült Államokat egyértelműen egy oligarchikus berendezkedés uralja”.
Így hát a „világ első számú demokráciája” – hiszen így nevezik, nem? – e nem jelentéktelen tudósok szerint mára már nem más, mint egy szűk politikai, gazdasági-pénzügyi és katonai-hírszerzési elit által uralt oligarchia.
És Obama nem gratulál Orbánnak, mert Orbán veszélyes a demokráciára.
Aha