Ezeken a találkozókon ugyanis az állampolgári akaratot, vagy másképpen szólva a közvéleményt tudatosan és százszázalékosan kirekesztik a döntéshozatalból – azokból a döntésekből, amelyek éppen a „népet”, az emberek százmillióit érinti az Egyesült Államoktól kezdve Magyarországig.
Persze, a Bilderberg-konferencia egyes résztvevői már többször igyekezték bagatellizálni az évenként megtartott találkozók jelentőségét. Fontos emberek összejönnek, és egy kávé vagy tea mellett elbeszélgetnek a világot érintő aktuális kérdésekről, minden következmény nélkül – szokták mondogatni. És ezeket a humoros megállapításaikat a balliberális sajtó képviselői általában készséggel „elhiszik” (khmm ), s gúnyolják azokat, akik többet is látnak a csúcselit találkozóiban, mint évenkénti pofavizitet és kellemesen eltöltött órákat.
Holott a valóság az, hogy a Külkapcsolatok Tanácsa (Council of Foreign Relations) után a világ vezető pénzügyi és politikai köreinek második legfontosabb fóruma és döntéshozó szerve a Bilderberg, és ott van harmadikként a Trilaterális Bizottság. (Az első két szervezet személyi összekötője nem más, mint a multibilliárdos David Rockefeller.) A Bilderberg „befolyásáról” pedig példaként megemlíthető, hogy az 1991-es tanácskozásra meghívták az addig a világ előtt kevéssé ismert W. J. Clintont, s néhány hónappal később ő lett az USA elnöke. Emellett szakmai karrierjük legelején vett részt a tanácskozásokon többek között Henry Kissinger, Gerald Ford és Tony Blair – tudjuk, mire vitték később.
Szegény Abraham Lincoln, mit is mondott 1863-as beszédében? A demokrácia a nép kormányzása a népért, a nép által De ismerjük el: még nem hallott a Bilderberg-találkozókról. Ha ma szólhatna – J. F. Kennedyvel együtt –, hát
A modern demokrácia eredeti, 18-19. századi alapeszméje éppen az volt, hogy a plutokrata elituralom adja át a helyét az állampolgárok, a társadalom uralmának, a döntéseket azok hozzák és ellenőrizzék, akikre a döntések vonatkoznak. A fent említett csoportozatok léte és működése azonban azt mutatja: az elituralom az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent, hanem megerősödött, globálissá vált, s súlyosan veszélyezteti a nemzetállamok önállóságát és demokráciáját.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a Bilderberg-csoport éves összejövetelei – a hétvégén éppen Dániában – a legteljesebb titoktartás mellett, a nyilvánosság, a sajtó és a média kizárásával zajlanak. A döntésekről semmit sem lehet tudni, csak a következmények válnak ismertté. És ezt tűri a CNN, a BBC, a Reuters és a többiek Vajh miért? Tán csak nem azért, mert e nagy médiumok tulajdonosai is résztvevői a Bilderberg-féle világhálózatnak?
A sajtószabadság, a tájékoztatás, az információ szabadsága valóban a demokrácia nélkülözhetetlen eleme, ha ez nincs, felejtsük is el gyorsan a demokráciát, mint olyant, s nevezzük el valami egészen másnak ezt az egészet.
A nemzetállamok kormányai kötelesek tájékoztatni és informálni a sajtót és a médiát – tehát ezen a szinten még van, lehet közvélemény, ellenőrzés, beleszólás. Ezeken a globális döntéshozó fórumokon viszont megszűnik az ellenőrzés, megszűnik az információ és a beleszólás. Ugyanakkor jól látható, hogy a világot és a nemzetállamok sorsát is befolyásoló döntéseket egyre inkább ezeken a globális és titkos fórumokon hozzák meg. Amíg tehát a nemzetállami döntések többé-kevésbé demokratikusak – mert választásokra épülnek, nyilvánosak és ellenőrizhetőek –, addig a globális döntéshozatal plutokratikus, arisztokratikus és elitista. (Egy friss példa: Timothy Geithner volt amerikai pénzügyminiszter visszaemlékezéseiből nemrég kiderült, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök elmozdítását – teljesen titkosan és antidemokratikusan – néhány európai vezető vitte végig.)
S mindez természetesen minket is érint, méghozzá élesen és húsba vágóan. Emlékezzünk, tavaly információk érkeztek arról, hogy az akkori Bilderberg-konferencián részt vett a Magyarország-imádó Viviane Reding (EU-biztos is, s a hazánkról szóló negyedórában biztosította a tanácskozás résztvevőit, hogy mindent megtesz a 2014-es, vélhetően Fidesz-győzelmet hozó választási eredmények delegitimálása érdekében, s Bajnai Gordonnak pedig az lesz a feladata, hogy meggyőzze a világ közvéleményét: az emberek félnek az Orbán-kormánytól, s nem mernek szabadon még választani sem
A bal-balliberális sajtó és média természetesen kacarászott ezeken az információkon, nevetségesnek tartva azokat.
És ezek után lőn: a 2014-es konferencia egyetlen magyar meghívottja Bajnai Gordon volt. Csak szigorú logikát követelek: Bajnai ez évi meghívása nem éppen azt bizonyítja visszamenőleg, hogy a tavalyi információk hitelesek voltak? Vajon miért éppen Bajnai vált számukra a „legbefolyásosabb” magyarrá? Szóval: hagyjuk a liberális dajkameséket, az „áltiszta” és álnaiv szövegeket.
Nincs arra időnk, hogy öt év múlva, amikor majd erről az összeesküvés-gyakorlatról is végképp kiderül, hogy igaz volt, elnézést kérjenek tőlünk. Egyébként akkor sem fogják megtenni, mert, mint tudjuk, ha nincs igazuk, akkor is nekik van igazuk. (De jó a balliberálisoknak )
Ehelyett már most figyeljünk az információkra, amelyek sokszor újra a második nyilvánosság fórumain, időnként „szamizdatként” érkeznek el hozzánk (szerencsére nem csak ott). Egyszer már megtörtént – évtizedekkel ezelőtt, egy kommunistának nevezett rendszerben –, hogy minden szirénhang ellenére nem a „hivatalos” sajtóban és médiában, hanem a második nyilvánosságban rejlett az igazság.
S higgyük el – visszatérve a Bilderberg-csoportra –, az egyik legfontosabb történelmi tapasztalat, hogy semmilyen folyamat nem ellensúlyozhatatlan. A globális elithatalom és plutokrácia uralmi törekvései is ellensúlyozhatóak nyilvánosan elhangzó, tiszta szavakkal és mondatokkal.
