Úgy döntöttem/döntöttünk a Civil Összefogás Fórum vezetésével, hogy a meghívás ellenére nem veszek/veszünk részt az Európai Parlament emberi jogi bizottságának (LIBE) a magyar emberi jogi helyzettel foglalkozó vitájában. És ezt tartjuk a továbbiakra nézve is iránymutatónak: addig nem szabad részt venni ezeken a vitákon és meghallgatásokon, amíg az unióban nem garantálják az egyenrangú és demokratikus vita tisztességes feltételeit.
A döntést önállóan hoztuk meg, nem egyeztettünk senkivel, de természetesen azonnal tájékoztattuk az érintetteket – a LIBE szervezőit és a néppárti Fidesz-frakciót. Ezek után a néppárti frakció, s ezen belül a fideszes néppárti képviselőcsoport a lehető leghatározottabban járt el.
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő szerdán azt nyilatkozta a Magyar Hírlapban, hogy megértik a szempontjainkat, s azt kívánják elérni, hogy a bizottságnak küldött levelemet a meghallgatás elején olvassák fel. Ez nem történt meg, ezért itt helyt adok a CÖF közleményének, melyben a LIBE-hez írt levelem is megtalálható:
A Civil Összefogás Fórum meghívást kapott az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságától (LIBE), hogy vegyen részt egy, az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló vitában 2015. január 22-én Brüsszelben. A résztvevők nevei és a program néhány napja vált véglegessé. A következők a meghívottak: három, erősen balliberális irányultságú civil szervezet, az Európa Tanács liberális értékrendű munkatársa, a CÖF, illetve Kovács Zoltán államtitkár.
A CÖF vezetősége végül úgy döntött, hogy nem kíván részt venni egy olyan meghallgatáson, ahol a résztvevők politikai összetétele torz és egyoldalú, a vita hangvétele és kimenetele pedig az Európai Unió jól ismert, kormányellenes kettős mércéje szerint zajlana le. (Akárcsak – például – szeptember közepén, amikor az EP liberális frakciója szervezett vitát a magyar civil társadalom helyzetéről.)
Az ilyen tendenciózus vitákból elég volt! A CÖF nem kíván asszisztálni az újabb színjátékhoz, s főleg nem kívánja jelenlétével legitimálni azt.
Egyben felkérjük arra a LIBE-t, az összes frakciót és az unió egyéb szervezeteit, hogy a következőkben a Magyarországról szóló viták és meghallgatások esetén teremtsék meg a kiegyensúlyozott vita demokratikus feltételeit, mert ez lenne méltó az Európai Unió szellemiségéhez.
Mellékelten közöljük – magyar fordításban – a LIBE szervező munkatársának elküldött lemondó levelünket.
„Kedves Cullimore Nessa!
Sajnos rossz hírt kell közölnöm: a Civil Összefogás Fórum (Civil Union Forum) vezetősége hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy mégsem vesz részt a január 22-i public hearingen. A késői döntésért természetesen elnézést kérünk.
Döntésünk indoka: az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló vita civil meghívottjainak összetétele a politikai oldalakat tekintve aránytalan és torz, nem tükrözi a kiegyensúlyozottságra való törekvést. Elsöprő többségben vannak a baloldali liberális szervezetek képviselői az egyetlen jobboldali értékeket valló szervezettel (Civil Union Forum) szemben.
Ezek alapján előre borítékolható a vita egyoldalú politikai hangulata, amihez szervezetünk nem kíván asszisztálni.
Viszont amennyiben a továbbiakban politikai szempontból kiegyensúlyozott szervezeti összetételű vitát szerveznének, szívesen állunk a rendelkezésünkre.
Eredményes vitát kívánunk Önöknek!”
Akik nem követték a vitát, azoknak elmondom, hogy az Európai Néppárt képviselői a meghallgatás elején kellő határozottsággal léptek fel. Monika Holhmeier asszony ügyrendi kérdésben kért szót, s elmondta, hogy a CÖF szóvivője nem más elfoglaltsága miatt nem vett részt a vitán, hanem elvi okokból: kiegyensúlyozatlannak tartja a résztvevők összetételét. Az egész meghallgatást – ebben a formájában – szégyenteljes ügynek nevezte, s jelezte, hogy a néppárti frakció kivonul az ülésről (így is történt). Jobboldali képviselők csatlakoztak ehhez, egy konzervatív képviselő pedig kijelentette: teljes mértékben aggályos, hogy olyan civil szervezetet is meghívtak, amelyik ellen bírósági eljárás van folyamatban (az Ökotárs Alapítványról van szó).
Mondani sem kell: a liberális, baloldali és zöldpárti képviselők e felvetéseket lesöpörték az asztalról, s kezdődhetett a „meghallgatás” – immáron a néppárti frakció tagjai nélkül, teljesen „demokratikusan” és „kiegyensúlyozottan”.
Nos, azt gondolom, hogy a néppárti frakció és a CÖF is helyesen járt el, különösen látva a több órás vitát, melynek során – immár megszokottan – Magyarországgal szemben totálisan elfogult, hisztérikus, hazugságoktól hemzsegő felszólalások sokasága hangzott el (e helyütt ki kell emelnem Kovács Zoltán államtitkárt, aki jól állta a sarat az oroszlánbarlangban). Nekem ennek láttán a cirkusz (sőt időnként a bohózat) szó jutott eszembe.
Konklúzió: erős globális hatalmi érdekcsoportok továbbra is fontosnak tartják a Magyarországgal szembeni támadássorozat fenntartását.
Ilyenkor egyet lehet tenni: nem szabad ehhez asszisztálni, nem szabad teljességgel elfogult, irracionális vitákban részt venni, s ezzel legitimálni azokat. Ellenkezőleg: mint önmagát mindenben egyenrangúnak tartó ország, ki kell követelni, hogy a vitákon ne dominálhasson a balliberális, magyarellenes álláspont, ki kell harcolni az egyenlő feltételeket. Ez szerintem érvényes civil szervezetre, pártra, más politikai szervezetekre egyaránt.
S ha ez nem megy, akkor a távolmaradással kell tiltakozni. Ez ugyanis világos üzenet, aminek súlya van.