De mit is jelent a nulla energiafelhasználás szintje? Jelenlegi fogalmaink szerint az épületenergetikai eszmény a passzívház. A szakma az olyan épületet nevezi passzívháznak, amelynek energiafelhasználása – fűtést, világítást értve ide – nem több, mint négyzetméterenként 5 kWh évente. A „nulla energiafelhasználás” tehát ennél kerek 5 kWh-val jobb eredményt feltételez négyzetméterenként, vagyis az épület által termelt villamos áramnak éppen annyinak kell lennie, mint amennyi a felhasznált energia. Bármennyire is futurisztikusnak tűnik ennek elérése, 2020 nyolc év múlva elkövetkezik. Vajon nem túlzás ez? A téma szakértője, Kárpáti József szerint nem. Legalábbis műszaki akadálya egyre kevésbé van az ilyen házak építésének. A gond részben a finanszírozással, részben a gondolkodásmódunkkal van.
Kezdjük a gondolkodásmóddal!
Ha új házról beszélünk, egyértelmű, hogy minél jobb hőtechnikai tulajdonságú épületet érdemes rendelni a tervezőtől/kivitelezőtől, hogy hosszú távon értékálló maradhasson a befektetésünk. Ez azonban még nem tudatosult kellően a magyar építkezők fejében. A legtöbben hajlanak rá, hogy a pénzükhöz viszonyítva minél nagyobb alapterületű házat építsenek ahelyett, hogy ésszerű szobaszám és méret mellett a pénzt inkább az épületenergetikai színvonal emelésére fordítanák. Már az épület tervezésénél, a tájolásnál, a nyílászárók elhelyezésénél, a határolófelületek minimalizálásánál sok minden eldől. Az utóbbival szembemegy a magyar közízlés, miszerint ne legyenek „unalmas” felületek, minden oldalfal legyen tagolt, épüljenek tornyocskák – emlékeztet Kárpáti. Hőtechnikailag ideális forma a kocka, de ez a magyarok szemében ronda, ezért kihívást jelent a tervezőknek, hogy a kettőt valahogy kibékítsék.
A napokban kihirdetett Otthonteremtési programban is megjelent új fogalomként és egyben követelményként az „alacsony energiafelhasználású épület”, ami a helyes gondolkodásmód irányába mutat. Az eddig favorizált A+ kategóriával (80 kWh/év/négyzetméter) szemben az alacsony energiafelhasználású épület 25 kWh/év/négyzetmétert takar, vagyis az A+ harmadát. Jó, hogy szigorodnak a követelmények, de vajon miből tudja ezt egy építkező megfizetni?
Az érvényes épületenergetikai szabályozás nem ösztönöz a takarékosságra. Ahhoz képest, hogy 2020-ra a nulla energiafelhasználású épület lesz az etalon, a szigorítások, a kötelező energetikai tanúsítvány ellenére is még mindig túlságosan enyhék a követelmények. Ha eljön 2020, az energiafaló épületek értéke drámaian le fog csökkenni – állítja Kárpáti. Egy átlagos magyar családi ház fűtésszámlája egy hideg hónapban ma 40-60 ezer forint, míg egy ugyanakkora passzívházé 2 ezer. Az energiahordozók árai csak nőni fognak a jövőben. Nem nehéz kitalálni, hogy mi éri meg jobban: ma 20-30 százalékkal drágábban építeni egy kisebb, de minimális energiaigényű házat, vagy ragaszkodni a nagy alapterülethez és a hagyományos építési módokhoz, amelyek energiafaló épületet eredményeznek.
Mit kezdjünk a meglévő házainkkal?
A legnagyobb gond az, hogy a meglévő, 4,2 milliós lakásállomány 90 százaléka még az új házakra vonatkozó, eddig érvényes hőtechnikai minimumkövetelményeknek („C” kategória, vagyis 160 kWh/négyzetméter/év) sem felel meg. Az átlagos magyar épület 250 kWh energiát használ fel évente négyzetméterenként, miközben a nyugat-európai átlag 120-150-et. Ahhoz, hogy teljesítsük az uniós elvárásokat húsz év alatt, évi 200 ezer lakás komplett felújítására lenne szükség. Azonban ennek finanszírozása a jelenlegi gazdasági helyzetben lehetetlennek tűnik, az állam ki is hátrált ennek támogatásából – sőt a rossz nyelvek szerint az állam kifejezetten ellenérdekelt, mivel nagy bevétele származik a gáz jövedéki adójából.
Épületkorszerűsítés, vagy a családi kassza csődje
A háztartások szintjén azonban létfontosságú lenne a fűtési költségek csökkentése. Ha valaki tisztán önerőből vállalkozik erre, fontos, hogy a szakszerűségre helyezze a hangsúlyt. Az energetikai korszerűsítés – falak külső szigetelése, nyílászárócsere, födémszigetelés, új gépészet – olyan költséges feladat, amit nem érdemes energetikai tervezés nélkül, hasra ütve elvégeztetni – hangsúlyozza a szakértő. Egy ilyen tervezés 100-150 ezer forint többletköltséget jelent ugyan, viszont megtérül, mert míg egy szakszerűen tervezett felújítással akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető, addig az ennek hiányában elvégzettek eredménye alig szokott több lenni, mint 20-30 százalék.
